Nem, nem a víz.
Tombol a nyár, hőségriadó hőségriadó hátán, így joggal merülhet fel a kérdés: mit igyunk, hogy hidratáltak maradjunk ebben a forróságban? Kézenfekvő megoldásnak tűnhet a víz, de annyit már most elárulhatunk, hogy nem feltétlen ez a legjobb megoldás.
A skót St. Andrews-i Egyetem arra vállalkozott, hogy összehasonlítsa a különböző italok hidratáló hatását, és érdekes eredményre jutottak. A kutatók azt találták, hogy bár a szénsavas és a sima víz is gyorsan pótolja a folyadékot a szervezetben, az olyan italok, amelyek tartalmaznak egy kis cukrot, zsírt vagy fehérjét, hosszabb távon még jobban hozzájárulnak a hidratáltság fenntartásához.
Ronald Maughan, a St. Andrews-i Egyetem Orvostudományi Karának professzora és a kutatás vezetője szerint az egyik legfontosabb tényező a hidratációs képesség szempontjából az elfogyasztott ital mennyisége: minél többet iszunk valamiből, annál gyorsabban ürül ki a gyomorból, és jut el a véráramba, ahol hozzájárul a folyadékháztartás egyensúlyához, ezáltal hatékonyan hidratál.
A hidratáló hatás nemcsak az ital mennyiségétől, hanem annak tápanyagtartalmától is függ. A kutatás szerint például a tej még hatékonyabban hidratál, mint a sima víz – ennek oka, hogy laktózt (tejcukrot), fehérjét és zsírt is tartalmaz. Ezek az összetevők lassítják a gyomor kiürülését, így a folyadék tovább marad a szervezetben, és hosszabb időn keresztül segíti a hidratáltság fenntartását. A tejben található nátrium is fontos szerepet játszik ebben: akár egy szivacs, segít visszatartani a vizet a szervezetben, így kevesebb vizelet képződik.
Ugyanez figyelhető meg a hasmenés elmulasztására használt rehidráló oldatok esetében is, amelyek kis mennyiségben tartalmaznak cukrot, valamint nátriumot és káliumot – ezek szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy a szervezet jobban megtartsa a bevitt folyadékot.
„Ez a kutatás lényegében aláhúzza, amit már korábban is tudtunk: az elektrolitok – mint a nátrium és a kálium – hatékonyabbá teszik a hidratációt, míg a kalóriát tartalmazó italok lassabban ürülnek ki a gyomorból, ezáltal lassítják a vizeletürítést is” – magyarázza Melissa Majumdar dietetikus, személyi edző és a Táplálkozástudományi Akadémia szóvivője, aki ugyan nem vett részt a kutatásban, de megerősíti annak megállapításait.
Azonban itt válik igazán bonyolulttá a dolog: a koncentráltabb cukortartalmú italok, mint például a gyümölcslevek vagy a kóla, nem feltétlenül hidratálnak jobban, mint az alacsonyabb cukortartalmú társaik. Ezek az italok kissé tovább időznek a gyomorban, és lassabban ürülnek ki, mint a sima víz, azonban amint elérik a vékonybelet, a bennük lévő magas cukortartalom az ozmózis nevű élettani folyamat során hígul.
Ez a folyamat tulajdonképpen vizet von el a szervezetből a vékonybélbe, hogy hígítsa a magas cukortartalmú italt. Bár furcsán hangzik, de az emésztőrendszer élettani szempontból nem számít a test belső részének. Addig, amíg az elfogyasztott étel vagy ital nem szívódik fel a bélfalon keresztül a véráramba, tulajdonképpen még nem jutott be a szervezetbe. Olyan, mintha csak egy csövön haladna keresztül.
A gyümölcslevek és a szénsavas üdítők nemcsak kevésbé hidratálnak, hanem plusz cukrot és kalóriát is tartalmaznak, ráadásul kevésbé telítenek, mint a szilárd ételek. Ezért ha a szénsavas üdítők és a víz között kell döntenie, mindig az utóbbit válassza. Végső soron a vesénk és a májunk a vízre támaszkodik, hogy megszabaduljon a szervezetünkben felgyülemlett méreganyagoktól, a víz emellett kulcsfontosságú a bőr rugalmasságának és puhaságának megőrzésében is. Ennél nincs olcsóbb hidratáló ital.
Bár a megfelelő folyadékbevitel rendkívül fontos – hiszen támogatja az ízületek rugalmasságát, segíti az immunrendszert a fertőzések elleni védekezésben, és biztosítja, hogy a tápanyagok eljussanak a sejtekhez –, a legtöbb embernek nem kell azon aggodalmaskodnia, hogy melyik a leghidratálóbb ital. „Ha szomjas vagy, a tested úgyis jelezni fog, hogy ideje inni” – mondja Maughan. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor a hidratáltság már-már kritikus tényezővé válik, például a hivatásos sportolóknál, akik nagy melegben, intenzíven edzenek és sok folyadékot veszítenek izzadással, illetve a nehéz fizikai, illetve szellemi munkát végzőknél is, akiknek dehidratált állapotban csökkenhet a teljesítményük, ezért számukra megfelelő folyadékpótlás kiemelten fontos.
Az alkohol vizet hajt ki a szervezetből, ezért a szeszes italok esetében a hidratáló hatás elsősorban az elfogyasztott ital mennyiségétől és alkoholtarlamától függ. „Az erős alkoholos italok dehidratálnak, míg az alacsonyabb alkoholtartalmú italok nem” – mondja a kutatásvezető. Tehát a sör jobb választás lehet a hidratáció szempontjából (is), mint mondjuk a whiskey.
Persze azt azért semmiképp sem tanácsolnánk, ami pár éve az M1 Híradóban hangzott el:
És az egykor az RTL-nek nyilatkozó férfi védekezési módszerét se tekintsük irányadónak:
A kávé esetében az számít, mennyi koffeint tartalmaz az ital. Maughan kutatásai szerint egy csésze hagyományos kávé – körülbelül 80 milligramm koffeinnel – szinte ugyanolyan jól hidratál, mint a víz. Ha azonban napi 300 milligrammnál több koffeint fogyasztunk (ez kb. 2–4 csésze kávénak felel meg), az már fokozott folyadékvesztést okozhat a koffein enyhe, rövid távú vízhajtó hatása miatt. Ez a hatás főként azoknál jelentkezik, akik nem rendszeres koffeinfogyasztók. Ez mérsékelhető, ha egy-két korty tejet is teszünk a kávénkba.
Bár a statisztikák szerint folyamatosan nő a rákos megbetegedések száma a világon, valójában sokkal jobb a helyzet, mint amilyennek elsőre tűnik. Olyannyira, hogy a történelem során soha nem volt még annyira túlélhető a betegség, mint napjainkban.
Balatonfüred legdrágább részén épült egy villa – csakhogy nem luxusingatlannak szánták eredetileg.
A vállalat szerint Szegeden az építkezés terv szerint halad.
