Az a helyzet, hogy kell a gyerek.
A gyerek a nagy bolygófaló gazembernek kell, a Galactus nevű képregénygonosznak, aki valahol az űrben trónol és – nem spoiler – bolygókat eszik. Ám ha Reed Richards és Sue Storm, a Fantastic 4 házaspárja neki adja születendő gyermekét, akkor nem eszi meg a Földet. Ez a deal, amit Reed Richards és Sue Storm, úgy is mint szuperhősök és úgy is mint érző lények, természetesen kapásból visszautasítanak. Ha nem így tennének, egy nagyon furcsa, szinte kísérleti filmet látnánk, de a Marvel még nem tart ott, hogy egy kiadós gyerekáldozattal mutatkozzanak be a főszereplők.
Nem, a Fantasztikus 4-es, a nemeslelkű tudós gumiember (vagy gumi tudósember), a nemeslelkű láthatatlan nő, a nemeslelkű (és kanos) tűzcsóva és a nemes kőember ilyen áron nem mentheti meg az emberiséget, noha az emberiség hajlana erre a megoldásra.
Az emberiség már csak ilyen. És van még egy idegesítő tulajdonsága: az emberiség a legunalmasabb szereplője minden szuperhősfilmnek. Egyszerűen túl sok arcot kell végigpásztáznia a kamerának, hogy ekkora tömegben rendesen együttérezhessünk magunkkal: mutatni kell öreget és fiatalt, nőt és férfit és minden etnikumot képviselnie kell valakinek a svenk során.
Az emberiség nemcsak unalmas, mint megmentésre váró áldozat, de rendkívül kiszámítható is. Ha közeleg a vég, a népek megszeppent képviselői ismert turisztikai célpontok mellett gyülekeznek, hogy rettegve nézzenek a távolba.
A Fantasztikus 4-es: Első lépések
Walt Disney – Marvel Studios – 2 / Collection ChristopheL via AFP
Ezért is jó húzás a gyerekdilemma. Akármilyen messzire elér a szuperhős apuka keze (és messzire ér, hiszen nyútjható), akármilyen láthatatlanító erővel bír a szuperhős anyuka, a szülői aggodalom és önfeláldozás azok számára is átélhető élethelyzet, akiknek nem szerepel a munkaköri leírásában az emberiség 24 órás védelme. Ezzel még egy olyan világban is könnyű együttérezni, amelynek nem a bergmani lélekboncolás, hanem a bolygóevés a fő ismérve. Ha egy csecsemő élete a tét, az sem fáj annyira, hogy tanult színészek zöld háttér előtt azt kiabálják: „a féreglyuk eltéríti a nyalábot!”. A félreértés elkerülése végett: amikor a féreglyuk eltéríti a nyalábot, az rosszat jelent hőseinkre nézve.
Mert nem elég, hogy egy ezüst szörfdeszkás anya (ismertebb nevén az Ezüst Utazó) üldözi az űrhajójukat, de a láthatatlan nőnél beindul a szülés.
Űrben szülni, üldözés közben, a bolygóevő munkatársával a hátunkban – egyszerre ez így picit soknak tűnhet, pedig a Marvel-dramaturgiához szokott szemmel nézve dicséretesen egyszerű a cselekmény. Néhány perc az egész és már fel is göngyülítettük egy cseles visszatekintésben a Fantasztikus 4-es eredettörténetét, a kőember megkövesedésének pszichés hatásait sem kell újra végignéznünk, jöhet rögtön a bolygóevés és a gyermekmentés.
A Fantasztikus 4-es: Első lépések
Walt Disney – Marvel Studios – 2 / Collection ChristopheL via AFP
Az áramvonalasításnak vannak áldozatai is, John Malkovichot például úgy ahogy volt, kivágták. Ez volt, pontosabban ez lett volna a veterán színész első Marvel-filmje. Minek ment oda? – vágnák rá a keményvonalas Malkovich-hibáztatók. Szegénnyel rég esett meg ilyen skandalum, de nézzük a jó oldalát: a vágóolló szorgos munkájának hála a játékidő kevesebb lett két óránál. Ilyen önmérsékletre a nemrég bemutatott új Superman (kritikánk róla itt) sem volt képes.
Ahol kicsit sem érződik az önmérséklet, az a látványvilág. Akiből kellemes gerjedelmet vált ki, ha meghallja a ”retro-futurisztikus” szókapcsolatot, az készüljön fel, hogy ebben a 115 percben folyamatos örömérzésben lesz része. Persze régi találmány ez, összeházasítani a hatvanas évek New York-i designját a féreglyukakat eltérítő nyalábokkal, nem is az újdonság varázsa, sokkal inkább az ötletgagazdag kivitelezés okozhat jó érzét. Megdőlni látszik Woody Allen örökérvényűnek hitt bölcsessége: Brooklyn mégiscsak tágul. A két világ, az ősöreg tévék, a csodás retro kasznik és a teleportált tojások békésen megférnek egymás mellett.
A Fantasztikus 4-es: Első lépések
Fórum Hungary
Így könnyebb is megbocsájtani azokat a jeleneteket, amikben a szereplők hosszabban beszélnek egymáshoz.
Nem rosszabbak ezek a párbeszédek, mint amit az összes eddigi Marvel-, DC- és Demjén-filmben lehetett hallani, de nem is jobbak, Malkovich talán az ilyen alkalmakra tartogatott grimaszaival (lásd Transformers 3.) tehetett volna valamit. Nem biztos, hogy valaha megtudjuk, számított-e a jelenléte.
Mindenesetre a Pedro Pascal, Vanessa Kirby, Joseph Quinn és Ebon Moss-Bachrach alkotta csapat olyan trükköket is bemutat, amiket a korábbi Fantasztikus négyesektől nem láthattunk. Vagy mert gyengébb színészek voltak, vagy mert nem is volt alkalmuk rá. Az új válogatott nemcsak jobban nyúlik, szenvedélyesebben lángol és látványosabban kövesedik (a kövesedésről mi is tudnánk mesélni), mint filmes elődeik, de aggodalmas arckifejezésekben is verik az előttük járó, nem túl szerencsés kollégákat.
A Fantasztikus 4-es: Első lépések
Walt Disney – Marvel Studios – 2 / Collection ChristopheL via AFP
A Fantasztikus 4-es: Első lépések könnyedén túllép a balul elsült korábbi kísérletek (a 2005-ös, a 2007-es és a 2015-ös film) szerény örökségén, és ha még ez sem lenne elég, hadd írjuk le újra, mi a 2025-ös verzió vitathatatlan erénye.
Egy szuperhős film, ami 115 perc csupán!
Nyitókép: Walt Disney – Marvel Studios – 2 / Collection ChristopheL via AFP
