Egyre több kelet- és dél-ukrajnai várost vonnak ellenőrzésük alá az Oroszország-párti fegyveresek, s bár Moszkva tagadja, hogy a különleges erők vagy a titkosszolgálat emberei jelen lennének Ukrajnában, a térségben feltűntek azok a rang- és egyéb jelzések nélküli, állig felfegyverzett katonák, akik február végén megszállták az azóta Oroszországhoz csatolt Krím félszigetet. Donyeck és Harkiv után Szlavjanszk, illetve Horlivka középületeit rohanták le az állítólag helyi aktivistákból álló fegyveresek, s az akció annak ellenére sem állt le, hogy Kijev többször is ultimátumban követelte a létesítmények kiürítését.
Az Olekszandr Turcsinov ügyvezető ukrán államfő nevével fémjelzett új kijevi hatalom a jelek szerint az összeomlás küszöbére sodródott. A kormány közölte ugyan, hogy a sokadik ultimátum lejárta után megkezdődött a terroristaellenes fellépés, ám kedd délutánig csak annyi történt, hogy az ukrán hadsereg egységei ellenőrzésük alá vonták a Szlavjanszkba vezető utakat, illetve elkezdték a kramatorszki repülőtér ostromát. Turcsinov, aki korábban azonnali határozott fellépést ígért, később módosította álláspontját, és közölte: az intézkedéseket fokozatosan vezetik be. Közben Kijevben egyre többen tüntettek az ukrán vezetés látványos határozatlansága miatt.
A tehetetlenséghez az is hozzájárul, hogy az Oroszországba menekült korábbi ukrán állami vezetők folyamatosan lázítanak az új kormány ellen. „A hadsereg főparancsnokaként fordulok a rendőrséghez és az államvédelmi hatóságokhoz: ne teljesítsék a törvénytelen parancsokat, és ne lövessenek az emberekre. Ha ezt teszik, soha nem nyernek bocsánatot” – üzente hazájába az Oroszországba menekült Viktor Janukovics, aki továbbra is Ukrajna államfőjének tartja magát. Az orosz televíziók által élőben sugárzott hétfői sajtótájékoztatón az oroszul beszélő Janukovics papírból olvasta fel nyilatkozatát, s néha el is tévesztette, hol tart a szövegben.
Janukovics a jelek szerint teljes mértékben azonosul a hivatalos moszkvai állásponttal: törvénytelennek tartja a jelenlegi ukrán vezetést, követeli Ukrajna föderációvá, s azzal vádolja az USA-t, hogy az új kijevi hatalom Washington utasítására akarja polgárháborúba taszítani az országot. Február utolsó napjaiban Moszkva Janukovics „kérésére” vezényelt katonákat az azóta már Oroszországhoz csatolt Krím félszigetre. Janukovics néhány napja még sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Ukrajna elvesztette a Krímet, s közölte: a februári kijevi összecsapások idején kész lett volna feláldozni az életét is a hazájáért. „Végül arra az álláspontra jutottam, hogy a halálommal nem akarom megajándékozni a Kijevben hatalomra jutott újfasisztákat” – magyarázta, hogy miért döntött a távozás mellett.
Aktív a szintén Oroszországba menekült Vitalij Zaharcsenko volt belügyminiszter és Viktor Psonka egykori főügyész is. Zaharcsenko szerint Ukrajnában törvényi nihilizmus alakult ki, s a jogellenesen megválasztott új vezetők minden utasítása illegitim, így eljárást indítanak azok ellen, akik teljesítik az új rendőri vezetők által kiadott utasításokat. Psonka pedig gyávának nevezte Kijevet, amiért nem hajlandó párbeszédet kezdeni a kelet-ukrajnai tiltakozókkal. „Őket csak a hatalom iránti mohó vágy vezérli” – magyarázta.
