Kiszabadultak a Szíriában elrabolt olasz lányok

Szabadon engedték a két olasz önkéntest, akiket tavaly júliusban ejtettek túszul fegyveresek Szíriában – közölte az olasz kormány csütörtökön.

  • MTI MTI
Kiszabadultak a Szíriában elrabolt olasz lányok

A két huszonéves olasz lány szabadon engedésének hírét elsőként egy szíriai ellenzéki csoport közölte a Twitteren.

Később az olasz kormány is megerősítette Vanessa Marzullo és Greta Ramelli szabadulását. Az olasz külügyminisztérium szintén Twitteren azt írta: "intenzív csapatmunka" eredménye a két fiatal nő szabadon engedése. Vanessa Marzullo és Greta Ramelli már Törökországban van, és a tervek szerint éjszaka térnek vissza Olaszországba.

Olasz sajtóértesülések szerint a szabadon engedés hátterében az olasz diplomácia és a titkosszolgálat áll. Az arab média szerint a két olasz túsz szabadon engedéséért 12 millió dollárt fizetett az olasz állam. Az Északi Liga olasz párt a két önkéntes szabadulása részleteinek azonnali tisztázását követelte a római kormánytól.

A Horryaty olaszországi non-profit humanitárius csoportban önkéntesként dolgozó Vanessa Marzullót és Greta Ramellit tavaly július 31-én ejtették túszul Szíriában Aleppo térségében. Amikor elrabolták őket, éppen harmadik napja voltak Szíriában, ahol korábban is jártak már. Egészségügyi és gyógyszercsomagokat osztottak szét a helyieknek.

A két elrabolt nőről először december 31-én érkezett hír, amikor az őket fogva tartó fegyveresek huszonhárom másodperces videót tettek közzé a Youtube-on. A felvételen a két lány látszott, tetőtől talpig fekete csadorba öltöztetve. Csak egyikük nézhetett a kamerába. Angolul annyit mondtak, hogy veszélyben az életük és attól tartanak, hogy megölik őket. Az olasz kormány segítségét sürgették.

Szíriában tűnt el az 59 éves Paolo Dall'Oglio olasz jezsuita atya is, akit 2013 júliusában ejtettek túszul és azóta sincs róla hír. 

 

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?

vélemény

Parászka Boróka: A rezsimbontás receptje

Ma Magyarországon nem látszik az alagút vége. Egyelőre ott tartunk, hogy el kell hinnie az ország határain belül és kívül élőknek, hogy lehetséges a megtisztulás, és mindenkinek lehet helye, feladata ebben.