Közép-ázsiai válságkörkép

A kőolaj árának zuhanása Azerbajdzsán mellett az ugyancsak szénhidrogén-nagyhatalomnak számító Kazahsztánt (HVG, 2015. december 12.), illetve az Oroszországtól ezer szálon függő többi közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságot is nehéz helyzetbe hozta. Kazahsztánban folytatódik a helyi fizetőeszköz, a tenge mélyrepülése, s miután a nagyhatalmak januárban feloldották a jelentős olajtermelőnek számító Irán elleni büntetőintézkedések jó részét, és ezzel tovább nőhet a túlkínálat, egy nap alatt öt százalékkal zuhant az árfolyam. Egy dollárért jelenleg 337 tengét adnak, kétszer annyit, mint tavaly augusztusban. A kazah bevételeket az is csökkenti, hogy évek óta folyamatosan zsugorodik az olajtermelés, a tavalyi 79,5 millió tonna helyett az idén várhatóan csak 77 milliót hoznak felszínre az országban. A megváltás az év végén jöhet el, amikor egy évtizedes késés után várhatóan művelés alá vonják a Kaszpi-tengeren lévő Kasagan-mezőt.

A többi közép-ázsiai állam – elsősorban Tádzsikisztán és Kirgizisztán – attól szenved, hogy az olajsokk miatt ugyancsak válságba került Oroszországból (HVG, 2016. január 30.) százezerszámra térnek vissza az ott dolgozó vendégmunkások. Becslések szerint másfél év alatt közel kétszázezer tádzsik és mintegy félmillió kirgiz hagyta el Oroszországot, s a még maradók is sokat veszítenek: a rubel értéke folyamatosan csökken, így az Oroszországban kapott fizetések dollárban mérve feleannyit érnek, mint 2015 elején. Tádzsikisztán és Kirgizisztán az a két ország volt a világon, ahol a GDP legnagyobb aránya – 47, illetve 32 százaléka – származott a hazautalásokból. Az utóbbi másfél évben bekövetkezett változások miatt ez az arány 37, illetve 23 százalékra mérséklődött. Még tovább csökkenhet az Oroszországban dolgozó közép-ázsiai vendégmunkások száma, hiszen az építőipart is sújtó válság miatt egyre kevesebb segédmunkásra van szükség. A helyzetet bonyolítja, hogy az orosz hatóságok megnehezítik a vendégmunkások alkalmazását: négyszeresére drágult a munkaengedély, amihez pénzen kívül orosz nyelvvizsgára is szükség van.

A válság legkevésbé a hatalmas földgázkincsen ülő Türkmenisztánt érinti. A türkmének korábban főként Oroszországnak adták el a Gazprom által Európába továbbszállított gázt, most viszont egyre inkább Kína, Afganisztán és India felé fordulnak. A váltást felgyorsítja, hogy a Gazprom januárban felfüggesztette a türkmén gáz vásárlását, mivel a közép-ázsiai ország nem volt hajlandó csökkenteni az energiahordozó árát. Türkmenisztánban a közelmúltban kezdték meg az Afganisztánon és Pakisztánon keresztül Indiába tartó, 33 milliárd köbméter éves kapacitású TAPI vezeték építését. A csőhálózat 2019-re készül el, és több mint tízmilliárd dollárba kerül.