Nem tudni, ki lesz Belgrád polgármestere, csak azt, hogy a Szerb Haladó Párt (SNS) nevezheti meg. A korábbi SNS-es polgármestert, Siniša Malit ez alkalommal nem támogatta a párt. Várhatóan a listán első helyezett Zoran Radoičić, egy fővárosi gyermekklinika igazgatója lesz az új polgármester, miután az önkormányzat 110 képviselői helyéből 64-et az SNS szerzett meg.
De hogyan lehet az, hogy Belgrádban máskor van az önkormányzati választás, mint Szerbia más részein? A történet 2013-ba nyúlik vissza. Az egy évvel korábbi országos választás után az addig stabilan kormányzó Demokrata Pártot váratlanul leváltotta az SNS, miután a demokraták koalíciós partnere, a Szerb Szocialista Párt átállt a Haladókhoz. (Korábbi írásunk a szerb belpolitika elmúlt éveiről itt olvasható.) Az SNS a belgrádi városházán is maga mellé tudta állítani a szocialistákat, és együtt nyújtottak be bizalmatlansági indítványt a demokrata Dragan Djilas ellen, aki – szerintük – eladósította a várost.
| Savamala |
Belgrád belvárosának évtizedeken keresztül volt egy fekete foltja, a Száva partján az egykori kereskedelmi csomópont, a pályaudvar, a teherkikötő, az ezekhez tartozó raktárépületek, elhagyott ipari létesítmények alkotta néhány utca. Néhány évvel ezelőtt itt jelent meg először egy Trafó-szerű kulturális intézmény (KC Grad), aztán a szomszédos épületekben elkezdtek egymás után nyílni a hasonló intézmények, kisebb-nagyobb klubok, művészkocsmák, modern művészeti galériák, kézművesbutikok, később menő sokcsillagos éttermek is – a Savamala a Guardian szerint egyike lett a világ tíz leginspiratívabb helyszínének. 2016 egy áprilisi hajnalán maszkos emberek jelentek meg a kerületben, és egyszerre több épületet is bontani kezdtek. Bár a lakók értesítették a rendőrséget, egyetlen járőr sem jelent meg. Hivatalosan a mai napig sem tudni, ki rendelte meg a bontást, de az biztos, hogy a Savamala útban van Vučić gigaprojektjének, a „Belgrád a vízen” nevű ingatlanfejlesztésnek, ami éppen ezen a területen valósulna meg. Az incidensért semmilyen intézmény, szervezet vagy vállalat nem vállalt felelősséget. Egy „Nem adjuk Belgrádot” néven indult Facebook-csoport szervezésében több tízezren tűntettek napokon át kezdetben csak a Savamala védelmében, majd a demonstráció kormányellenes felhangot is kapott. |
2014 márciusában tehát időközi helyhatósági választást kellett kiírni. Ez már az SNS sikerét hozta, a párt a fiatal, 39 éves közgazdászt, Siniša Malit ültette a pozícióba. Mali pénzügyileg konszolidálta a fővárost, de számos botrányba keveredett. Kiderült például, hogy egyetemi szakdolgozatát plagizálta, hogy 29 tengerparti ingatlanját elfelejtette bevallani a vagyonnyilatkozatában, és miután beadta a válópert, felesége kiszivárogtatta, hogy Malinak döntő szerepe volt a belgrádi művésznegyed, a Savamala titokzatos lerombolásában (lásd keretes írásunkat). Az eset után Mali nem nyilatkozott többet az „ellenzéki” médiának, és amikor egy újságírónő megközelítette, amikor egy nyilvános rendezvényre tartott, ellökte magától.
A belgrádi helyhatósági választás jelentősége messze túlnőtt egy egyszerű polgármester-választáson. Az ellenzék hagyományosan a fővárosban a legerősebb, és most meglett volna az esélye a teljes országot totálisan a kezében tartó SNS ellen erőt mutatni. Az ellenzék azonban képtelen volt egységessé szervezni önmagát, a választáson végül 24 formáció indult el. Közülük az SNS-en kívül csak három lépte át az 5 százalékos küszöböt, egyikük az SNS koalíciós partnere, a Szocialista Párt (6,1%).
Az SNS meg nem nevezett jelöltjének fő ellenfele Dragan Djilas, az előző polgármester volt, aki függetlenként, de többféle szervezet támogatásával indult – végül 18,8 százalékot szerzett.
Meglepetésre bejutott, ráadásul 9,1 százalékos eredményével meglehetősen simán Aleksandar Šapić, az egykori neves vízipólós. Az ő listáján kizárólag családtagjai és közeli barátai szerepeltek. Šapić ezt azzal indokolta, hogy így lehet biztos abban, hogy ha bejutnak a közgyűlésbe, az SNS nem tudja lefizetni és magához csábítani a képviselőit. Amúgy Šapićnak van városvezetői múltja: jelenleg is Belgrád egyik legnagyobb és legfontosabb kerületének, Új-Belgrádnak a sikeres polgármestere.
Alexander Vucic az SNS által posztolt képen 2018. március 4-én.
Facebook / SNS
Nem lesz ott az új összetételű belgrádi városházán az ellenzék egyetlen számottevő ereje sem. Kiesett a hat év alatt teljesen eljelentéktelenedett Demokrata Párt, pedig jelöltjét ezúttal a korábban sértődötten kivonult, és saját pártot alapító, egykori többszörös államfő, Boris Tadić is támogatta. Nem jutott be a Šešel-féle Radikális Párt, nem jutott be az elmúlt évek egyetlen új és sikeres politikai formációja, a nevében és politikai magatartásában is erősen a mi LMP-nkre hajazó „Dosta je bilo!” („Elég volt!”) párt, akik ezúttal teljesen érthetetlenül egy kicsi, de szélsőséges jobboldali pártocskával, a Dverivel („Oltárajtó”) indultak koalícióban. És nem jutott be a „Nem adjuk Belgrádot” civil mozgalom sem, akik pedig a Savamala incidens után sikeres, rengeteg tüntetőt megmozdító rendezvényeket tartottak.
Elnézve a belgrádi helyhatósági választáson elért eredményeit, az SNS és Szerbia első embere, Aleksandar „Előrehozott Választás” Vučić az SNS kormányzásának félidejében talán újra előrehozott országos választáson töri a fejét, hogy ismét sima győzelemmel biztosítsa be pártja további négyévnyi hatalmát.
