Mindenki tudja, hogy manipulatív a Fidesz módszere, de akkor mire jó a Voks 2025?
A nemzeti konzultációk soha nem vonják be érdemben az embereket semmilyen döntés-előkészítésbe.
Tízéves börtönbüntetés járna az álhírek terjesztéséért a választásra készülő Malajziában. Az erről szóló törvénytervezet már a parlament előtt van. Az viszont kérdéses, ki dönti el, mi az álhír, s mi a leleplezés.
A tervezet szerint a fake news-terjesztőkre a maximum tízéves börtön mellett még 35 millió forintnak megfelelő pénzbüntetés is járna. A törvény mindenkire vonatkozna, a hazai és külföldi állampolgárok egyformán felelősségre vonhatóak lennének, ha az adott álhír Malajziáról, illetve az ázsiai ország polgárairól szól.
A tervezetet az után tették közzé, hogy Majib Razak kormányfő még januárban megindította a Rakyat (a nép) című internetes oldalát, amelynek célja, hogy harcot vívjon az álhírek és azok terjesztői ellen. A miniszterelnök szerint az ellenzék által korábban terjesztett álhírek is jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a kormányfő pártja 2013-ban elveszített egy választást az országban.
Az emberi jogi szervezetek és az ellenzéki pártok elfogadhatatlannak tartják a tervezetet, azt hangsúlyozzák, sok esetben nem lehet eldönteni, mi az álhír, s az új törvény korlátozná a sajtószabadságot és a társadalmon belüli eszmecserét.
A nemzeti konzultációk soha nem vonják be érdemben az embereket semmilyen döntés-előkészítésbe.
Az Ügyvédkör elnökét és egy volt belügyminisztert kérdeztünk.
Ma egy éve szűnt meg a kötelező akciózás, a kormány azonban nem tudta elengedni.
Visszaállt a háború kitörése előtti vámrendszer az EU és Ukrajna között.
Még mindig téma a szombati budapesti Pride a világsajtóban.
A szakértő szerint Európa vezetői végre ráébredtek a geopolitikai veszélyekre.