Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Kétoldalú tárgyalások folynak az Egyesült Államok és kelet-európai NATO-szövetségesei, többek között Magyarország között arról, hogy nagyjából ezerfős katonai egységeket fogadjanak, még mielőtt Oroszország esetlegesen megszállná Ukrajnát - számolt be a CNN szerdán.
Az esetleges csapatokat a CNN információi szerint Románia, Bulgária és Magyarország fogadná, és hasonlóan működne, mint a balti államokban állomásozó előretolt jelenlét nevű soknemzetiségű erő.
A csapatok kihelyezését más országok mellett az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság kezdeményezte, de európai diplomáciai források szerint nem minden NATO-tagállam ért egyet vele. Az Egyesült Államok ezért inkább bilaterális tárgyalásokat folytatna azokkal, akik hajlanak rá – Magyarország mellett Romániával és Bulgáriával is.
A hvg.hu minisztériumi forrásokból úgy értesült, hogy
egyelőre ugyan nem érkeznek katonák, de valóban zajlanak a tárgyalások, és a helyzet akár 24 órán belül is változhat.
Lapunk a Honvédelmi Minisztériumot és a Külgazdasági és Külügyminisztériumot is kereste emailben a tárgyalások állapotával, valamint a csapatok esetleges érkezésének részleteivel kapcsolatban. Amennyiben válaszolnak, frissítjük a cikket.
A Pentagon sajtófőnöke, John Kirby hétfőn azt közölte, 8500 amerikai katonát helyezett készültségbe, de ők is csak a teljes NATO támogatásával aktiválhatóak. Joe Biden amerikai elnök kedden hozzátette: időtakarékosságból ezek a csapatok hamarabb is elindulhatnak Európa felé, pláne azért, mert a keleti NATO-tagállamoknak „van miért aggódniuk.”
A mostani tárgyalások, és a csapatok esetleges elküldése Kelet-Európába tovább provokálhatja Moszkvát, ahol az az elvárás, hogy a NATO hagyja abba a keleti bővítést, vonja ki a csapatait az 1997 óta csatlakozott országokból (köztük Magyarországról), és ne telepítsenek olyan rakétarendszereket, amelyeknek hatósugara eléri Oroszországot. Természetesen ezt nem támogatja a NATO, azonban az oroszok visszautasított ultimátumként tekinthetnek az ajánlatra, amely legitimálhatja a kelet-ukrajnai feszültségek megszállássá, és/vagy puccskísérletté alakuló eszkalálódását. A NATO és Oroszország múlt héten, eredménytelenül tárgyaltak, a Nyugat több országa pedig a legrosszabbra készül. A legfrissebb összefoglalónkat az orosz-ukrán helyzetről itt olvashatja:
Orosz támadás vagy puccs: több NATO-ország a legrosszabbra készül az ukrajnai válságban
Napról napra éleződik a NATO és Oroszország szembenállása, a Nyugat szerint Moszkva az Ukrajna elleni katonai készülődés mellett államcsínyt is előkészít Kijevben. Több ország fegyvereket küld Ukrajnának, és csapatokkal is erősíti Oroszországgal határos keleti szárnyát.
