Kétoldalú tárgyalások folynak az Egyesült Államok és kelet-európai NATO-szövetségesei, többek között Magyarország között arról, hogy nagyjából ezerfős katonai egységeket fogadjanak, még mielőtt Oroszország esetlegesen megszállná Ukrajnát - számolt be a CNN szerdán.
Az esetleges csapatokat a CNN információi szerint Románia, Bulgária és Magyarország fogadná, és hasonlóan működne, mint a balti államokban állomásozó előretolt jelenlét nevű soknemzetiségű erő.
A csapatok kihelyezését más országok mellett az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság kezdeményezte, de európai diplomáciai források szerint nem minden NATO-tagállam ért egyet vele. Az Egyesült Államok ezért inkább bilaterális tárgyalásokat folytatna azokkal, akik hajlanak rá – Magyarország mellett Romániával és Bulgáriával is.
A hvg.hu minisztériumi forrásokból úgy értesült, hogy
egyelőre ugyan nem érkeznek katonák, de valóban zajlanak a tárgyalások, és a helyzet akár 24 órán belül is változhat.
Lapunk a Honvédelmi Minisztériumot és a Külgazdasági és Külügyminisztériumot is kereste emailben a tárgyalások állapotával, valamint a csapatok esetleges érkezésének részleteivel kapcsolatban. Amennyiben válaszolnak, frissítjük a cikket.
A Pentagon sajtófőnöke, John Kirby hétfőn azt közölte, 8500 amerikai katonát helyezett készültségbe, de ők is csak a teljes NATO támogatásával aktiválhatóak. Joe Biden amerikai elnök kedden hozzátette: időtakarékosságból ezek a csapatok hamarabb is elindulhatnak Európa felé, pláne azért, mert a keleti NATO-tagállamoknak „van miért aggódniuk.”
A mostani tárgyalások, és a csapatok esetleges elküldése Kelet-Európába tovább provokálhatja Moszkvát, ahol az az elvárás, hogy a NATO hagyja abba a keleti bővítést, vonja ki a csapatait az 1997 óta csatlakozott országokból (köztük Magyarországról), és ne telepítsenek olyan rakétarendszereket, amelyeknek hatósugara eléri Oroszországot. Természetesen ezt nem támogatja a NATO, azonban az oroszok visszautasított ultimátumként tekinthetnek az ajánlatra, amely legitimálhatja a kelet-ukrajnai feszültségek megszállássá, és/vagy puccskísérletté alakuló eszkalálódását. A NATO és Oroszország múlt héten, eredménytelenül tárgyaltak, a Nyugat több országa pedig a legrosszabbra készül. A legfrissebb összefoglalónkat az orosz-ukrán helyzetről itt olvashatja:
Orosz támadás vagy puccs: több NATO-ország a legrosszabbra készül az ukrajnai válságban
Napról napra éleződik a NATO és Oroszország szembenállása, a Nyugat szerint Moszkva az Ukrajna elleni katonai készülődés mellett államcsínyt is előkészít Kijevben. Több ország fegyvereket küld Ukrajnának, és csapatokkal is erősíti Oroszországgal határos keleti szárnyát.
Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
