Kubában a 2–18 éves korosztály több mint 95 százaléka megkapta már a teljes védettséghez szükséges oltásokat az új koronavírus okozta betegség, a Covid–19 ellen az ország egészségügyi minisztériumának közlése szerint.

Az egyik hazai fejlesztésű vakcina, az Abdala vezető fejlesztője, Gerardo Guillén azzal érvelt a Guardiannek a gyerekek oltása mellett, hogy bár őket kevéssé viseli meg a koronavírus-fertőzés, annak terjesztésében jelentős a szerepük. Arról is beszélt, hogy a gyerekek beoltása, a világszinten az egyik legmagasabb átoltottsági arány és a delta vírusvariáns okozta tavaly nyári járványhullám miatt Kubában jelenleg jelentősen alacsonyabbak a fertőzésszámok, mint az Egyesült Államokban és Európában.

A brit lap beszámolója szerint a szigetországban – ahol egyébként is erős a közösségi alapú egészségügyi rendszerbe vetett bizalom, az állampárt pedig megakadályozza, hogy az oltásellenes mozgalom gyökeret verjen – az emberek általában megbíznak a saját fejlesztésű oltóanyagokban.

Világszerte egyre fiatalabb korban kezdődik meg a gyerekek oltása a Covid–19 ellen, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is azt javasolja, hogy amennyiben a felnőtt lakosság körében már magas az átoltottság, az országok fontolják meg az ötéves vagy annál idősebb gyerekek immunizálását is. Chilében és az Egyesült Arab Emírségekben pedig már hároméves kortól oltják a gyerekeket. Máshol azonban nem követik ezt a trendet: Svédországban az illetékes hatóság a múlt héten úgy döntött, hogy a koronavírus elleni vakcina beadását 11 évesnél fiatalabbaknak nem javasolják, mondván, nincsenek egyértelmű előnyei.

Más szakértők szerint igenis van értelme beoltani a gyerekeket, de kétségek felvetődnek. A lap idézte Jon K Andrust, aki korábban a Pán-amerikai Egészségügyi Szervezet regionális immunizációs programját vezette és a George Washington Egyetem közegészségügy-professzora. Szerinte a kubaiak jó minőségű vakcinákat állítanak elő, de óvatosságra intett, ha a gyerekeken való alkalmazásukról van szó. Elsősorban azért, mert a hatásukról még egyetlen, függetlenül felülvizsgált eredmény sem jelent meg. A kubai oltóanyagokat olyan technológiával készítik, amelyet a tetanusz elleni vakcina előállításánál már évtizedek óta használnak, fontos volna azonban megvizsgálni a róla szóló adatokat, mert a Covid–19 esetében váratlan mellékhatások is felléphetnek.

Kubai tudósok szerint a Soberana 2 és Soberana Plus elnevezésű vakcina I. és II. fázisú, 350, 3 és 18 év közötti gyerek közreműködésével elvégzett kísérletei során nem találtak súlyos kedvezőtlen hatásokat. Állításuk szerint az adatokat már átadták felülvizsgálatra, amelynek eredményei hamarosan megjelennek. Egészségügyi illetékesek pedig azt közölték, hogy a következő hetekben minden kísérleti adatot eljuttatnak a WHO-hoz, amelytől engedélyt kérnek az oltóanyagok exportálásához.