Trump visszatért
2025 januárjában iktatják be az Egesült Államok 47. elnökének Donald Trumpot, miután a novemberi választáson legyőzte a demokrata Kamala Harrist. Trump máris borzolja a kedélyeket kétes hírű jelöltjeivel, miközben még számos eljárás van ellene folyamatban. De még izgalmasabb, hogy milyen hatással lesz a második Trump-ciklus a világra, a globális biztonságra, gazdaságra - és persze Magyarországra.
Kilenc nappal az amerikai elnökválasztás előtt gigagyűlést tartott Donald Trump a demokraták főhadiszállásának tartott New Yorkban, azon belül is a Madison Square Gardenben. Az eseményről tudósító Guardian szerint a vasárnap esti rendezvény fő tónusát a rasszista kiszólások, a durva sértések és a bevándorlókkal szembeni veszedelmes fenyegetések adták meg.
A látványos külsőségek sem hiányozhattak: a gyűlésről a baloldali brit lapnál pár fokkal visszafogottabban beszámoló Wall Street Journal szerint a rendezvény egyszerre volt sötét és sérelmekkel teli, ugyanakkor gyakran komikus és elképesztően hosszú.
Az utóbbi kétségtelen tény, ugyanis mintegy hat óra hosszan tartott, ebből 75 percet ölelt fel Donald Trump beszéde. A maradék időben az újrázni készülő republikánus elnökjelölt közeli támogatói, barátai, családtagjai igyekeztek fenntartani a mintegy 20 ezer fős hallgatóság figyelmét.
A seregszemlének is beillő eseményen többek között felszólalt Elon Musk, Robert F. Kennedy Jr., Trump két idősebb fia, a felesége, Melania, Rudy Giuliani volt New York-i polgármester, Hulk Hogan és Tucker Carlson is.
A hangulatnak megágyazott, hogy a demokraták siettek leütni a magas labdát, és gyorsan rámutattak, hogy 1939-ben az amerikai náci szervezet, a German American Bund is a Madison Square Gardenben tartotta meg a nagygyűlését.
Persze ehhez érdemes hozzátenni, hogy a népszerű sport- és koncerthelyszínként számon tartott arénában nem csak a nácik és Donald Trump, hanem nagyjából mindenki más is tartott már politikai nagygyűlést Grover Clevelandtől és Franklin Delano Roosevelttől kezdve az amerikai kommunista párton át, illetve Jimmy Carteren és Bill Clintonon keresztül az ifjabb George Bushig.
Ugyanakkor való igaz, hogy a Trump-gyűlésen több felszólaló is meglehetősen furcsa kijelentéseket tett. Ezek közül talán a legszürreálisabb egy republikánus párttag volt, aki állítása szerint Donald Trump gyerekkori barátja, és egy feszületet lobogtatva jelentette be, hogy Kamala Harris maga az Antikrisztus, majd közölte, hogy indul a New York-i polgármesteri székért.
Egy humorista, Tony Hinchliffe pedig előadta, hogy Puerto Rico valójában egy vízen lebegő szemétsziget, ami nagyon tetszett a hallgatóságnak, ellenben az egyik csatatér államnak számító Pennsylvania több mint félmilliós, választójoggal rendelkező Puerto Rico-i közössége már kevésbé tarthatta ezt viccesnek. Nem véletlen, hogy a kampánystáb szóvivője, menteni próbálván a menthetőt, gyorsan ki is jelentette, hogy ez a vicc nem tükrözi sem Donald Trump, sem a kampánya nézeteit.
Maga Trump a beszédét azzal kezdte, hogy megkérdezte a hallgatóságát, jobban élnek-e, mint négy évvel ezelőtt – erre természetesen kórusban zúgtak a „nemek” – majd előadta szokásos dolgait, hogy ő a belső ellenséggel szemben harcol, illetve belengette újra, hogy az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb kiutasítási programjára készül.
Természetesen a valóság ezúttal sem zavarta a politikust a nagyívű nézetei kifejtése közepette: beszélt arról, hogy venezuelai börtönbandák özönlötték el a Manhattan turistaközpontjának számító Time Square-t, illetve arról is, hogy a Biden-kormányzat azért nem segíti (valójában segíti) a súlyos hurrikán-károkat szenvedett Észak-Karolinát, mert a pénzt elverték a migránsok beutaztatására.
Mindent összevetve Trump – legalábbis a Wall Street Journal szerint – magabiztosnak tűnt, annak ellenére, hogy a legtöbb felmérés szerint egyelőre döntetlenre állnak a jelöltek. A választások ráadásul a korai és a levélben szavazók számára már meg is kezdődtek, több mint 40 millió ember adta le vasárnap a voksát, ami már most meghaladja a 2020-as választásokon szavazók negyedét.
