Oroszország kilép a kínzás tilalmáról szóló egyezményből. A szerződés felmondására vonatkozó jogszabály elfogadására Mihail Misusztyin miniszterelnök határozatban kérte Vlagyimir Putyin elnököt.
Az Európa Tanács (ET) tagjai még 1987-ben fogadták el a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzéséről szóló egyezményt. Oroszország 1996-ban ratifikálta a szerződést, mikor a Tanács tagja lett.
Az orosz-ukrán háború kitörése óta Moszkva sorra hagyja ott a nemzetközi szerződéseket, rezsimeket és egyezményeket, ami részben arra vezethető vissza, hogy távolodik a nyugat által dominált világrendtől, másrészt pedig arra, hogy már amúgy sem tartotta be őket.
Már nem tagja az Európa Tanácsnak, az Emberi Jogok Európai Egyezményének sem a részes állama, és megtagadta az Emberi Jogok Európai Bíróságának határozatainak végrehajtását is.
A kínzás elleni egyezmény betartását az Európa Tanács felügyeli. A szerződés szövege konkretizálja a bizottság munkáját. Mandátuma kiterjed az egyezményt aláíró országokba, köztük a büntetés-végrehajtási intézetekbe tett akadálytalan látogatásokra.
A testület több jelentést is közzétett az elmúlt években, mely szerint Oroszország megsérti az egyezményt. A legnagyobb visszhangot Alekszej Navalnij, ellenzéki politikus bebörtönzése, fogva tartása és halálának okai, körülményei váltotta ki.
Az orosz külügy már tavaly kilátásba helyezte a kilépést, de megnyugtatásként hozzá is tették az akkor még feltételesnek tekintett döntéshez, hogy a „kilépés nem lesz hatással az emberi jogok védelmének szintjére Oroszországban.”
