A varsói Belweder elnöki palota és a közelében álló kormányzati épületek felett repülő drónt semlegesített a lengyel államvédelmi szolgálat (SOP) – közölte Donald Tusk lengyel kormányfő hétfő este az X-en.
Az incidens miatt őrizetbe vettek két fehérorosz állampolgárt. A rendőrség vizsgálja az eset körülményeit – tette hozzá a kormányfő.
Przed chwilą Służba Ochrony Państwa zneutralizowała drona operującego nad budynkami rządowymi (Parkowa) i Belwederem. Zatrzymano dwóch obywateli Białorusi. Policja bada okoliczności incydentu.
— Donald Tusk (@donaldtusk) September 15, 2025
Boguslaw Piórkowski, a SOP főnöke a Polsat News kereskedelmi hírtelevízió esti adásában kifejtette: a drónt az államvédelmi szolgálat tisztviselői vették észre, és „tetten érték” a repülőeszközt irányító két férfit, akiket átadtak a rendőrségnek.
Wieslaw Szczepanski belügyminiszter-helyettes a Polsat News-nak elmondta: az eset mutatja, hogy a SOP és a belügyi szolgálatok „működnek és őrzik az állam legfontosabb épületeit”. Lengyelország „biztonságban van” – húzta alá Szczepanski.
Múlt szerda éjjel legalább 19, oroszként azonosított drón repült be a lengyel légtérbe, ezek közül a lengyel és a szövetséges légierők feltehetőleg hármat lelőttek. Tusk szerdai tájékoztatása szerint az eszközök többsége Fehéroroszország területéről érkezett. Wieslaw Kukula lengyel vezérkari főnök később közölte: a fehérorosz fél figyelmeztette Varsót, hogy Fehéroroszország légterén keresztül drónok tartanak Lengyelország irányában.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter éppen hétfőn erősítette meg a The Guardiannek, hogy bár a múlt heti orosz behatoláskor bevetett drónok alkalmasak voltak a szállítására, nem voltak megpakolva robbanóanyaggal.
A múlt heti incidens kapcsán több európai ország a lengyel légvédelem erősítését ígérte Lengyelországnak saját állományából.
Ugyancsak hétfő este jelentette be a londoni védelmi minisztérium, hogy brit harci repülőgépek kezdenek járőrözést Lengyelország légterében az orosz részről megnyilvánuló légi fenyegetések, köztük a drónberepülések elhárítása végett.
A tájékoztatás szerint a brit királyi légierő (RAF) Typhoon típusú repülőgépei a NATO Keleti Őrszem (Eastern Sentry) nevű műveletéhez csatlakoznak más szövetséges országok, köztük Dánia, Franciaország és Németország légierőivel együtt a NATO keleti szárnyának védelmében.
A gépek a kelet-angliai Coningsby mellett működő RAF-támaszpontról szállnak majd fel, és tevékenységüket Voyager üzemanyag-utántöltő repülőgépek segítik.
A minisztérium a közleményében felidézte, hogy a napokban orosz drónok hatoltak be Lengyelország légterébe, s hogy ez volt a NATO-légtér legjelentősebb mértékű megsértése Putyin hivatali idejének kezdete óta, ráadásul a hétvégén a román légtérbe is belépett egy orosz drón.
Az ügy miatt hétfőn bekérették a brit külügyminisztériumba Oroszország londoni nagykövetét, Andrej Kelint, akinek a tárca szóvivője szerint tudomására hozták azt a brit álláspontot, hogy Lengyelország és a NATO légterének példátlan mértékű múlt heti megsértése teljesen elfogadhatatlan.
Az orosz nagykövettel közölték azt is, hogy a NATO új technológiákkal – köztük drónérzékelőkkel és drónelhárító fegyverekkel – erősíti keleti szárnyának védelmét.
Oroszországnak meg kell értenie, hogy folytatódó agressziójával csak tovább erősíti a NATO-szövetségesek egységét és eltökéltségét Ukrajna támogatására, és bármiféle újabb légtérsértés elhárítására a NATO ismét erőt fog alkalmazni – fogalmazott a londoni külügyi tárca szóvivője.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn úgy nyilatkozott: Moszkva továbbra is kész az ukrajnai válság békés rendezésére, Kijev azonban mesterségesen lassítja, az európaiak pedig akadályozzák ezt a folyamatot. Sikorski kijelentésére reagálva pedig, amely szerint a NATO nem harcol Oroszország ellen, azt mondta: a „NATO háborúzik Oroszországgal, ez nyilvánvaló, nincs hozzá szükség bizonyítékokra”. Hozzátette, hogy szerinte „a NATO-t de facto bevonták ebbe a háborúba” azáltal, hogy közvetlen és közvetett támogatást nyújt Ukrajnának.
Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
