Két napon belül másodszor egyeztetett egymással telefonon az ukrán és az amerikai elnök, Volodimir Zelenszkij a közösségi oldalára kitett közleménye szerint a második is nagyon produktív eszmecsere volt.
Tegnap megállapodtunk egy konkrét témában a mai napra és megvizsgáltuk a helyzet minden aspektusát – írta Zelenszkij. Szavai alapján alapján Ukrajna légvédelméről és a nagy hatótávolságú rakétákról, energetikáról is szó esett. “Trump elnök igen tájékozott mindarról, ami történik. Megállapodtunk arról, hogy folytatjuk a megbeszéléseket, és a csapatok készülnek. Köszönöm!” – írta ki Zelenszkij.
Az előző, szombati beszélgetés során az Axios szerint Kijevnek azon korábbi kéréséről tárgyaltak, hogy az Egyesült Államok adjon Ukrajnának Tomahawk cirkálórakétákat, amivel mélységi csapásokat intézhetnének Oroszország ellen. Zelenszkij a Facebookon és az X-en már ezzel kapcsolatban is „nagyon pozitív, eredményes” egyeztetésről írt, konkrét megállapodásokkal a légvédelem erősítéséről.
A hívás azután történt, hogy a héten ismét felerősödtek az orosz légitámadások: 465 Sahed-típusú drónt (és csali drónokat), valamint 32 cirkáló- és ballisztikus rakétát indítottak, ami kiterjedt áramkimaradásokat okozott Ukrajnában.
Olekszandr Szirszkij főparancsnok szerint a légvédelem hatékonysága nagyjából hetvennégy százalék, de további erőfeszítések kellenek a hátország energia-infrastruktúrájának és logisztikájának védelmére. Az orosz külügyminisztérium szerint az amerikai Tomahawkok átadása nem csak a konfrontáció felerősödéséhez vezethet, hanem „helyrehozhatatlan kárt okozhat az orosz-amerikai kapcsolatokban, amelyek éppen csak most kezdtek megújulni a párbeszéd megjelenésével” – mondta a tárca szóvivője szerdán.
Trump október 7-én arról beszélt: „nagyrészt meghozta döntését” a rakéták leszállításáról, ugyanakkor tudni akarja, milyen célpontok ellen használná azokat Ukrajna, és nem akar „eszkalációt látni”.
Volodimir Zelenszkij arra is kérte Donald Trumpot, hogy a gázai tűzszünetet használja fel egy ukrajnai békefolyamat közvetítésére. Az ukrán elnök arra figyelmeztetett, hogy Moszkva kihasználja a Közel-Keletre irányuló globális figyelmet, ezért sürgeti a légvédelmi rendszerek bővítését és a szankciók szigorítását, beleértve az orosz vagyonok felhasználását Ukrajna védelmére és újjáépítésére.
Ezzel párhuzamosan Keir Starmer brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár közös nyilatkozatban jelezték, hogy az Egyesült Államokkal együttműködésben készek a befagyasztott orosz állami vagyont Ukrajna támogatására fordítani, hogy ezzel tárgyalóasztalhoz kényszerítsék Oroszországot.
