Közös európai válaszlépést sürgetnek az orosz szabotázsakciókra és dróntámadásokra a lengyel, lett és román kormányok

„Nem elég szavakkal reagálni, tettekkel kell válaszolni” – nyilatkozta Baiba Braže lett külügyminiszter azzal kapcsolatban, hogy naponta éri valamilyen provokáció, támadás az Európai Unió tagállamait.

A Politicónak nyilatkozó tárcavezető úgy véli, határozott gesztusokkal meg kell húzni a határt az orosz rezsim számára, és nem pusztán diplomáciai jelzésekre van szükség, hanem aktív és „provokatív” viszontválaszokra.

A Globsec prágai székhelyű adatelemző központ több mint 110 szabotázsakciót azonosított az Európai Unió tagállamaiban. Kiemelt célpont Lengyelország, Franciaország, de hatástalanítottak már terrorcselekményt Románia területén is: egy ukrán csomagküldő-szolgálat bukaresti székhelyén helyeztek el robbanóanyagot az orosz titkosszolgálatokkal kapcsolatban álló ukrán állampolgárok.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök egyenesen „állami terrorizmussal” vádolta Moszkvát november 21-én, miután robbantásos merénylet történ a Varsó és a kelet-lengyelországi Lublin között, azon a szárnyvonalon, amelyen az Ukrajnába tartó segélyszállítmányok is áthaladnak. Florian Hahn német honvédelmi államtitkár a Welt TV-nek nyilatkozva erősítette meg a lett külügyminiszter álláspontját. Hahn úgy fogalmazott, el kell dönteni, meddig hajlandó elfogadni Európa az ellene folyó hibrid hadviselést, és fontolóra kell venni, hogyan tud aktívan válaszolni.  

Nicusor Dan román államelnök november 26-án mutatta be a parlament előtt az ország honvédelmi stratégiáját, a politikus úgy fogalmazott „egyértelmű, hogy Oroszország hibrid háborút folytat” Románia ellen. A stratégiai döntések között  szerepel, hogy Románia elkötelezi magát az Ukrajna és Moldova támogatása mellett, a nyugat-balkáni országok uniós integrációja mellett, és kiemelt figyelmet fordít a Fekete-tenger övezetének védelmére.

Nicusor Dan emlékeztetett arra, hogy Románia a második legnagyobb uniós hitelt kapja haderő fejlesztésre a SAFE együttműködés keretén belül, a védekezéshez van anyagi forrás, és van politikai elkötelezettség. Ionut Mosteanu honvédelmi miniszter arról tájékoztatott: 16,7 milliárd eurót fordíthat így Románia fegyvervásárlásra, honvédelmi infrastruktúra fejlesztésre A SAFE teljes költségvetése 150 milliárd euró és 19 uniós tagállam részesül belőle.

Bár eredetileg Magyarország elutasította ezt a védelmi programot, utólag Brüsszel megerősítette, hogy az Orbán-kormány is kért a keretből folyósított hitelből, a benyújtott igénylés szerint Franciaország és Magyarország áll a kedvezményezettek listájának negyedik, illetve ötödik helyén 16,2 milliárd euróval.

Azt, hogy Magyarország mire költi az így lehívható pénzt, nem látni, mert egyelőre nem körvonalazódik az a mechanizmus, amely rákényszerítené a kedvezményezetteket, hogy tényleg honvédelemre fordítsák a hitelt.

Magyarországnál jóval kisebb összeget kérvényezett Bulgária, de azt már látni, hogy mire költenék a pénzt a bolgárok. A Fekete-tenger övezetének megerősítésére 3,2 milliárd eurót fordítanak ilyen forrásból, és lőszert, drónokat, illetve drónelhárító rendszereket telepítenének a Duna folyása mentén, illetve a tengerparti övezetbe.

Ez az anyag a Pulse európai médiaprojekt keretén belül a román hotnews.ro portál és a bolgár mediapool.bg együttműködésével készült.

Nyitóképünkön lakóházra zuhant orosz drón Moldovában.

PULSE Projekt

A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.

Hozzászólások