Steve Witkoffról, Donald Trump amerikai elnök különmegbízottjáról csak a napokban derült ki, hogy megalapozottak azok a sejtések, amelyek szerint Moszkva oldalán áll az orosz–ukrán konfliktusban. Orbán Viktorról ezt már régen tudjuk, és mostani moszkvai útjával a miniszterelnök minden eddiginél egyértelműbben a világ elé tárja: nem az EU és nem Ukrajna, hanem Oroszország pártját fogja.
Az egészben az a legszomorúbb, hogy aligha lesz képes bármit elérni, ami a valódi békét szolgálná.
Az EU nevében nem beszélhet – ehhez sem felhatalmazása, sem támogatottsága nincs –, és nem szólalhat meg Trump küldöttjeként sem, hiszen az amerikaiak és az oroszok állandó kapcsolatban állnak egymással, így ha meg akarnak, illetve meg tudnak egyezni, azt önkéntes közvetítők nélkül is megtehetik. Az pedig fel sem merülhet, hogy az áldozatot, Ukrajnát képviselné, hiszen a hivatalos magyar politika szerint Ukrajna nem létezik, csak „egy Ukrajnának nevezett terület”. Az is sokatmondó, hogy Orbán ahhoz is ragaszkodna, hogy Ukrajna ne csak fegyvert, de pénzt se kapjon az EU-tól. Biztosra vehető, hogy az EU vezető politikusai annak ellenére bírálják majd a látogatást, hogy a vizit ténye önmagában – sajnos – már nem számít igazi meglepetésnek.
A pénteki Putyin–Orbán-találkozó – 15 éven belül már a tizenötödik – beleillik a korábbi tárgyalások trendjébe. Az orosz gazdasági és politikai befolyás folyamatosan mélyül Magyarországon, ennek következtében pedig az ország egyre inkább elszigetelődik: nemcsak az EU-n belüli politikai színtéren, hanem a gazdaságban is. A budapesti kormány annak ellenére nem hajlandó például felhagyni az orosz energiahordozók importjával, hogy azt már nemcsak az EU, hanem az USA is sürgeti. Az olcsóbb olaj persze vonzó – az extraprofitot az állam nyeli le, hiszen a hazai kutaknál nem olcsóbb az üzemanyag, mint a környező államokban –, ám a feltűnő makacskodás mindenképpen árt az ország nemzetközi megítélésének, és nem kedvez a stabilitásnak sem. Erről Szerbia mesélhetne, ahol az országban jelen lévő orosz vállalatok elleni amerikai szankciók miatt valóban veszélybe került az energiaellátás.
Az út sikere – akármit is állítson majd a moszkvai vizitet a „vezér” nagyságának és nemzetközi befolyásának bizonygatására felhasználó kormánypárti média – azért is valószínűtlen, mert az orosz politikusok nap mint nap egyértelművé teszik, hogy legfeljebb addig hajlandók „alkudozni”, amíg valamennyi követelésük teljesül. Ezt legutóbb Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes erősítette meg, aki közölte: szóba sem kerülhet az eredeti háborús célokról való lemondás. „A különféle rendezési tervek alkualapként szolgálnak. De nem lehet szó az alapvető célok feladásáról, illetve bármilyen, velük kapcsolatos engedményről” – mondta.
A jelenleg érvényes, 19 pontból álló rendezési terv – amelyről az amerikai és ukrán politikusok Genfben tárgyaltak – egyértelműen sokkal kevésbé Moszkva-barát, mint a korábban kiszivárgott, s mint utólag kiderült, jórészt az oroszok által összeállított 28 szakaszból álló dokumentum. Nem véletlen, hogy az orosz médiumokban egyre kevesebb szó esik a békéről, és inkább arról szólnak a hírek, hogy a „gaz” európaiak a Witkoff Moszkva-barátságát bizonyító felvételekkel akarják elszabotálni az amerikai–orosz rendezési elképzeléseket. Meglepő módon az orosz médiumok Orbán útjáról sem írnak sokat; ott tartottak csütörtök délután a lapok, hogy Moszkvában sem erősítették meg a látogatás tényét.
A pénteki Orbán-út egyébként már a harmadik „békemisszió”. Az első ilyen útra 2022 februárjában – három héttel az orosz általános offenzíva megindítása előtt – került sor. Akkor Orbán azt a háborút akarta megakadályozni, amelyről akkor még úgy vélekedett – a kormánypárti médiumokkal együtt –, hogy az nem is lesz. (2022 októberében már azt mondta, számított a fegyveres konfliktus kitörésére, de ez inkább a múltbeli események átértékelése.)
2022-ben Putyin nem mondta meg Orbánnak, mire készül – pedig már százezrek állomásoztak az orosz–ukrán határon a támadási parancsra várva. A 2024-es vizit óta pedig szintet lépett a konfliktus: a korábbiaknál jóval több drónt és cirkálórakétát vetnek be a szemben álló felek, és folyamatosan nő a naponta elesett katonák száma.
A mostani moszkvai látogatás időpontja ráadásul nem túl szerencsés. Az a 28 pontos béketerv, amelynek elfogadását Orbán követelte Ursula von der Leyentől, az Európai Bizottság elnökétől, ugyanis – alighanem véglegesen – lekerült a napirendről.
Az ukránokkal egyeztetett verzió pedig jelenlegi formájában minden bizonnyal teljesen elfogadhatatlan az oroszoknak.
Putyin sem lelkesedik a tervért: csütörtök délután Kirgizisztánban tartott sajtótájékoztatóján az orosz elnök arról beszélt, országa kész arra, hogy komoly tárgyalásokat folytasson, a jelenlegi béketervet azonban nem tekinti véglegesnek. Mellesleg úgy látja, a jelenlegi ukrán vezetéssel nincs értelme semmilyen megállapodást kötni.
Így aligha várható komoly bejelentés, azt leszámítva, hogy a frontokon mindennap annak ellenkezőjét bizonyító Putyin ismét elmondja: ő nagyon szeretné a békét, de hát az európaiak ezt nem engedik neki. Orbán pedig külügyminisztere társaságában szekundál ehhez a mutatványhoz. A találkozó viszont megerősítheti a magyarországi Orbán- és Putyin-hívek elkötelezettségét, és biztos, hogy ez a látogatást szervezők egyik fő célja volt. A másik cél pedig az lehet, hogy Orbán megmutassa, miután Donald Trump felfüggesztette Magyarország esetében az orosz olajipari cégek vásárlóit sújtó szankciókat, most elintézi azt is, hogy legyen is mit importálni. Ezen a téren azonban nincsenek nyitott kérdések, elemzők szerint az Oroszországból érkező magyar olajimport kérdéseit jóval alacsonyabb szinten is meg lehetne vitatni.
Közismert, hogy Trump és Putyin is nyíltan a jelenlegi kormányt támogatja a jövőre megrendezett választásokon, és élhet az a remény, hogy a közelmúltbeli washingtoni és a pénteki moszkvai látogatás dob pár százalékot a Fidesz-szavazók számán. Különösen akkor, ha Orbán eredményt ér el abban, hogy mégiscsak Budapesten rendezzék meg Trump és Putyin jelenleg meglehetősen valószínűtlennek tűnő csúcstalálkozóját.
Nyitókép: Orbán Viktor utolsó látogatása Vlagyimir Putyinnál 2024 nyarán. Fotó: AFP / Alexander Nemenov
