Az Egyesült Államoknak nemzetbiztonsági okokból szüksége van Grönlandra – mondta hétfőn Mar-a-Lago-i rezidenciáján Donald Trump amerikai elnök újsgíróknak, egy nappal azután, hogy különmegbízottat nevezett ki a Dániához tartozó autonóm terület ügyeinek intézésére.
„Nem a nyersanyagok miatt kell Grönland, abból az Egyesült Államoknak bőven van”, fogalmazott Trump, hozzátéve, hogy Grönland partvidékénél „orosz és kínai hajók vannak mindenütt”, ami szerinte közvetlen nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Az elnök úgy fogalmazott: „Szükségünk van Grönlandra, meg kell szereznünk.”
Trump az elmúlt években többször is felvetette, hogy a Dániához tartozó, de széles körű önkormányzati jogokkal rendelkező Grönlandnak az Egyesült Államok részévé kellene válnia, elsősorban biztonsági megfontolásokra és az ásványkincsek iránti igényre hivatkozva.
Donald Trump 2019 után ismét bejelentkezett Grönlandért. Öt éve még meg akarta venni a világ negyedik legnagyobb területű közigazgatási egységének számító szigetet, ezúttal egyelőre csak annyit közölt, hogy „a Grönland feletti tulajdonjog és ellenőrzés abszolút szükségszerűség” az Egyesült Államok számára. A Panama-csatornára is igényt tartó Trump szavai ezúttal is hűvös fogadatásra találtak a grönlandi miniszterelnöknél, ugyanakkor a hatszáz éve Dániához tartozó, autonóm sziget amerikai megszerzése már a XIX. században is felmerült.
A héten pedig grönlandi különmegbízottnak nevezte ki Jeff Landry louisianai kormányzót, aki korábban nyilvánosan támogatta Trump felvetését. Januárban például arról posztolt Grönland csatlakozása az Egyesült Államokhoz „nagyszerű lenne mindkét fél számára”.
Grönland és Dánia mindeközben következetesen elutasította az amerikai elnök terveit, a különmegbízott kinevezés után pedig be is hívták az amerikai nagykövetet, hogy magyarázatot kapjanak a lépésre.
Viking felfedezők, egykori betelepülők, norvég meteorológusok és egy hazaáruló után most Donald Trump gondolja úgy, hogy kell neki Grönland. De hogyan kerültek oda a dánok, akiké a sziget több mint 600 éve?
Bár az Egyesült Államok és Grönland ebben a hónapban „kölcsönös tisztelet” vállalásáról állapodott meg, Vivian Motzfeldt grönlandi külügyminiszter szerint az amerikai nyilatkozatok bizonytalanságot keltettek a helyi lakosság körében.
Korábban is volt már példa az amerikai nagykövet berendelésére Grönland miatt. Legutóbb a nyár végén történt ilyen, amikor megjelent egy riport, ami szerint egy amerikai férfi támogatókat próbált toborozni egy függetlenségi mozgalomhoz Grönland fővárosában. Hasonló lépésre szánta el magát a dán külügyminiszter akkor is, amikor arról szóltak a hírek, hogy az Egyesült Államok fokozott hírszerző tevékenységet folytat a szigeten.
Grönland olvadó jégtakarója nemcsak a klímát, hanem a világpolitikát is átformálja. A szituáció olyan, mintha új földrészt fedeztek volna fel. Bemutatjuk a jeges sziget ismeretlen oldalát, amiből kiderül, miben hasonlít Ózd és Grönland, és miért akarja akár fegyverrel is megszerezni a szigetet Donald Trump.
Nyitóképünk illusztráció, fotó: AFP / Andrew Caballero-Reynolds
