Az elmúlt hetek eseményeinek tükrében talán nem túlzás azt állítani, hogy a világ aggodalommal vegyes izgatottsággal várja, hogy miről fog beszélni Davosban Donald Trump amerikai elnök.
Az eddig elhangzott beszédek alapján lesz mire reagálnia, hiszen kedden Emmanuel Macron francia elnök mondott egy meglehetősen kemény beszédet, amiben odáig ment, hogy nyilvánosan hazudtolta meg az amerikai elnököt.
Hasonlóan fontos volt Mark Carney kanadai miniszterelnök felszólalása is, aki többek között Vaclav Havel néhai csehszlovák, majd cseh köztársasági elnöknek egy a 70-es évek végén írt tanulmányát idézve mutatott rá arra, hogy a zsarnoki rendszerek hazugságokra épülnek és ezek lebontásához elég az, ha nem teszünk úgy a kibekkelés érdekében, mintha ezek a hazugságok igazak lennének.
„Tudjuk, hogy a régi világ nem jön vissza. Ne gyászoljuk. A nosztalgia nem stratégia. (...) A hatalmasoknak ott van a hatalma, de nekünk is van valamink – a képességünk arra, hogy megnevezzük a valóságot, hogy ne tettessünk, hogy építsük az erőnket otthon és együtt cselekedjünk” – mondta.
Ezzel szemben Donald Trump az utóbbi időben egyre vadabb dolgokat mond, a politikája, sőt, gyakran a beszéde is egyre követhetetlenebb. Kedd este is kifejezetten fáradtnak tűnt, amikor a Fehér Házban, az elnöki beiktatásának egyéves évfordulóján tartott sajtótájékoztatót. Többen is arra panaszkodtak a helyszínen lévő riporterek közül, hogy alig lehetett érteni az elnök beszédét, mert nem csak csapongott, de a szokásától eltérően nagyon halk is volt.
Furcsa közjátékok is fűszerezték a sajtótájékoztatót, miután az elnök becsukott egy gyűrűs mappát, hirtelen kijelentette, hogy az akár le is téphette volna az ujját. „Nem mutattam volna ki a fájdalmamat” – tette hozzá.
A Fehér Ház egyik vezető alkalmazottja arról tájékoztatta a BBC-t, hogy az elnök davosi beszédének vezérgondolata továbbra is az „Amerika az első” lesz.
Kezdődik a beszéd
Az eredeti időponthoz képest hat perc késéssel, de kezdetét vette a rendezvény. Az előadóterem tele van, ülőhely sem jutott mindenkinek.
„Sok a barát, de van néhány ellenség is” – kezdte a beszédét Donald Trump, ahogy végigtekintett a hallgatóságán. Ezek után gyorsan megünnepelte magát, hogy már egy éve hivatalban van, amit fantasztikusan jó hírként prezentált. Ezek után az amerikai gazdaság fejlődését kezdte méltatni, ami az ő regnálása alatt ment végbe, mivel egy „halott országot” örökölt meg a „szélsőbaloldali demokratáktól”.
„Szeretem Európát és azt szeretném, ha sikerrel járna, de Európa nem a jó irányba megy” – jelentette ki, miután elmesélte, hogy a barátai úgy jönnek vissza a kontinens országaiból, hogy rá sem ismernek a korábbi tapasztalataikhoz képest. „És ezt nem jó értelemben mondom” – tette hozzá.
Ezek után ismét az amerikai gazdaságra tért vissza, elbüszkélkedett azzal, hogy nem engedélyezi a szélerőművek telepítését, hogy 270 ezer embert bocsátottak el egy év alatt a szövetségi hivatalokból és hogy 27 százalékkal csökkentette a kormányzati költéseket. Beszélt arról is, hogy csökentette az adókat és az így kieső pénzt azokkal az országokkal fizetteti meg vámok formájában, akik ártottak az Egyesült Államoknak.
Az elnöksége alatt a földgáztermelés rekordot döntött és az olajtermelés is napi 730 ezer hordóval haladja meg a korábbi szintet. A múlt héten csak Venezuelából 50 millió hordó olajat hoztak el. Ezen megosztoznak az országgal, aminek hatására a venezuelaiak több pénzhez jutnak, mint amennyit az elmúlt 20 évben kerestek – mondta Trump.
Európa példáján láttuk, hogy a szélsőbaloldal milyen sorsot szán Amerikának – jelentette ki Trump az energiatermeléssel kapcsolatban. Az elnök szerint ugyanis ő volt az, aki a gazdaság kizöldítésének útjába állt és megakadályozta, hogy az tönkretegye az amerikaiakat. Németország jelenleg 22 százalékkal kevesebb áramot termel, mint 2017-ben tette – mondta. Majd hozzátette, hogy ez nem a mostani kancezllár (Friedrich Merz) hibája, hanem azoké, akik előtte gyakorolták a hatalmat.
Mekkora butaság volt Grönlandot visszaadni!
Ezek után Trump ráfordult Grönland témájára. „Ezt ki akartam hagyni a beszédemből, de akkor nagyon negatív értékeléseket kapnék” – jelentette ki. Ezek után közölte, hogy mérhetetlenül tiszteli a grönlandi és a dán népet. Az elnök szerint ugyanakkor nem az ásványkincsek miatt pályázik a Grönlandra, hanem azért, mert „az a hatalmas, szinte lakatlan ország, ami teljesen védtelen”. Ez nemzeti és nemzetközi szinten is biztonsági kérdés – mondta.
Az elnök arról is beszélt, hogy szerinte minden NATO-tagállam köteles ellátni a saját területe védelmét, viszont Grönlandot csak az Egyesült Államok tudja megvédeni. „Nagyhatalom vagyunk. Sokkal nagyobb, mint amire sokan gondolnának. Azt hiszem erről sokan meggyőződhettek két hete Venezuelában.”
A második világháborúban az USA ellátta Grönland védelmét, miután a dánok nem voltak erre képesek és a háború megnyerése után visszaadta a szigetet Dániának. „Mekkora butaság volt ez tőlünk, hogy visszaadtuk nekik és milyen hálátlanok most” – mondja Trump.
Trump üzent a NATO-nak is. Szerinte ez nem fenyegetés a szervezetre nézve, sőt, Grönland amerikai megszerzése kifejezetten javítana a szövetség védelmi képességein. Az Egyesült Államokkal nagyon igazságtalanul bánt a NATO. „Oly sokat adtunk és olyan keveset kaptunk” – mondta Trump, majd hozzátette, hogy évek óta bírálja a NATO-t, de nálánál többet egyetlen elnök sem tett a NATO érdekében.
Itt előjött a régi nóta a 2022-es orosz-ukrán háborúról, hogy az sosem tört volna ki, ha a 2020-as választásokat „nem csalják el”. Bár az újdonságnak hatott, amikor arról kezdett beszélni, hogy hamarosan vádat emelnek azok ellen, akik ebben részt vettek.
Ezt követően Trump arról beszélt, hogy szerinte erős határokra, tisztességes választásokra és jó sajtóra van szüksége egy országnak. Itt egy rövid közjáték erejéig elpanaszkodta, hogy neki milyen rossz sajtója van otthon, hogy még az elsöprrő választási győzelmére is negatív kommenteket kapott az újságoktól.
Ezek után a meglehetősen csapongó beszédében Trump megint tett egy kört Trump a Biden-éra vélt vagy valós problémái körül, majd nagy nehezen visszatért Grönland kérdésére.
„Sose kértünk semmit és sose kaptunk semmit. Valószínűleg most sem kapunk, ha csak úgy nem döntök, hogy erőt alkalmazok, ami őszintén szólva megállíthatatlan lenne. De ilyet nem fogok tenni” – jelentette ki.
„Ez talán a legfontosabb bejelentésem, mert mindenki azt hitte, hogy erőt alkalmazok majd. De nekem ezt nem kell tennem, nem is akarom megtenni és nem is fogom. Az Egyesült Államok csak egy Grönland nevű helyet kér” – mondta már kevésbé megnyugtatóan. Különösen, hogy ezek után ismét arról kezdett beszélni, hogy milyen hatalmas az USA hadereje és hogy megverte a második világháborúban a németeket, a japánokat és az olaszokat.
A NATO is megkapta a magáét
„Sosem kaptunk semmit a NATO-tól annak ellenére, hogy évtizedeken át védelmeztük Európát a szovjetektől és most az oroszoktól, csak fizettünk érte” – tért vissza a szövetség bírálatához. Majd ismét kijelentette, hogy mindenért cserébe csak Grönlandot kéri és a sziget tulajdonjogát is, hiszen anélkül nem lehet megvédeni.
Ezek után kijelentette, hogy megvédik Kanadát – bár itt viszonylag nehezen érthető, hogy ez miként illeszkedik az előbbi tulajdonjogos gondolatmenetéhez, már csak azért is, mert korábban Kanada megszerzése is felmerült a Trump-kormányzatban.
„Kanada sokat kapott tőlünk potyára és ezért hálásnak kellene lennie. Látttam tegnap beszélni a miniszterelnöküket, ő nem volt túl hálás” – mondta, majd hozzátette: „Kanada csak az USA miatt tud életben maradni. Mark, erre jó lenne ha emlékeznél, amikor legközelebb beszédet tartasz”.
„Amit Izraelért tettünk az lenyűgöző volt, de nyomába sem érhet annak, amit az Egyesült Államokért, Kanadáért és a világ többi részéért tervezünk tenni” – jelentette ki, aztán kiosztotta Benjamin Netanjahut, amiért az izraeli kormányfő a Vaskupolával büszkélkedett. „Azt mi építettük Bibi, az a mi technológiánk, a miénk”.
Ezek után pedig sorolni kezdte a hadsereg érdemeit, kezdve az Irán elleni bombatámadástól visszamenve egészen Kászem Szolejmáni és Abu Bakr al-Bagdadi kiiktatásáig, pedig ezen utóbbi kettő Trump előző ciklusának az eredménye, nem a mostani egy évé.
A hadsereg teljesítőképességének dícsérete, majd némi béketeremtős ömlengés után Trump újra elővette Grönlandot. „Csak egy darab jeget kérek” – mondja, ami szerinte a világbéke és a világ védelme szempontjábol is létfontosságú szereppel bír. Ez Trump szerint egy igen csekély kérés ahhoz képest, amit az USA eddig tett a NATO-ért. Az elnök ezután almondta azt, amit a keddi sajtótájékoztatóján is hangoztatott, miszerint nem tudja, hogy a NATO az USA segítségére sietne, ha hívnák, miközben az USA mindig ott volt a NATO mögött, ha baj volt.
Talán a jég túlságos emlegetése okán egy ponton Grönland Izlanddá vált Trump beszédében (Izland angolul Iceland) és már arról panaszkodott, hogy az amerikai tőzsde Izland miatt zuhant meg.
Ismét kijelentette, hogy csak egy darab jeget kérnek, amit egyszer már visszaadtak, pedig megtarthatták volna. „Mondjanak rá igent és azt nagyra fogjuk értékelni. Mondjanak nemet, azt viszont meg fogjuk jegyezni”.
Trump ötletszerű vámpolitikája
Szóba került Macron is, akinek Trump előbb kigúnyolta a kedden viselt napszemüvegét, majd elmesélte, hogyan próbálta belezsarolni a francia elnököt vámfenyegetésekkel abba, hogy drágábban vásároljon Franciaország bizonyos gyógyszereket, mint az USA.
Ezek után Trump elmondta, hogy ugyanezt a taktikát több ország vezetőjénél is bevetette, mindenkit vámokkal fenyegetett meg és három percben mindenkit meggyőzött arról, hogy drágábban vásárolják a gyógyszereket annak érdekében, hogy az USA olcsóbban juthasson azokhoz hozzá. „Nem fogjuk az egész világot finanszírozni” – jelentette ki.
A következő bombát Trump az amerikai ingatlanbefektetőkre dobta le, amikor arról beszélt, hogy az amerikai álom része, hogy mindenki saját ingatlannal rendelkezik. Mint elmondta, az USA-ban a befektetők százával, ezrével vásárolták fel csökkentett áron az ingatlanokat, míg erre a magánembereknek nem volt lehetőségük. „Amerika nem lesz a főbérlők országa” – jelentette ki. Ennek megfelelően aláírt egy rendeletet, ami megtiltja a nagyvállalatoknak, hogy családi házakat vásároljanak. „Pedig közülük is itt ülnek sokan, nem egy a barátom is és annyira sajnálom, hogy ezt kell tennem” – mondta.
A saját vámpolitikáját is megdicsérte, amiből nagyjából annyi derült ki, hogy ad-hoc jelleggel dobálja a vámokat a különböző országok különféle termékeire és az is fontos szempont, hogy megtalálják-e vele a hangot az adott ország politikusai. Büszkén elmesélte, hogy pont Svájc esetében kitalálta, hogy 30 százalék vámot vet ki az onnan érkező termékekre és amikor az államfő tiltakozott miatta, akkor felemelte 39 százalékra, mert idegesítette a panaszkodás.
„Rá kellett jönnöm, hogy az Amerikai Egyesült Államok tartja életben a világot”. tudnék hat-hét olyan országot mondani, amelyiknek a képviselői itt ülnek lesütött szemekkel, mert nem akarnak a szemembe nézni, mert tudom, hogy kihasználják az Egyesült Államokat. Mindenki kihasználja. De én igazságos voltam, megvámoltam őket és minden rendbe jött” – mondta Trump.
Mindenkinek a legalacsonyabb kamatot fogja fizetni az USA, mivel nélküle nem létezne a többi ország – közölte Trump és hozzátette, hogy akkor még a védelmi faktorról nem beszélt, hiszen az USA-nak van messze a legnagyobb hadserege a világon. Az amerikai hadsereg nélkül olyan fenyegetésekkel kellene szembenéznie a világnak, amikről, ha hallana, el sem hinné.
A maratoni, bőven több mint egyórás beszédét Trump azzal zárta, hogy az Egyesült Államok visszatért, nagyobb és erősebb mint valaha.
