Folytatódnak a tárgyalások Grönland és az Egyesült Államok között az északi-sarkvidéki sziget jövőjéről – közölte Múte Egede grönlandi külügyminiszter szerdán Brüsszelben.
Az uniós parlament szakbizottsági ülésén elmondott beszédében kijelentette: a tisztviselők keményen dolgoznak a helyzet megoldásán. Hozzátette, a tárgyalás részleteit nem oszthatja meg, ugyanakkor hangsúlyozta, a párbeszéd folyamatos.
Donald Trump amerikai elnök több alkalommal is kijelentette, hogy nemzetbiztonsági megfontolásokból az Egyesült Államok szeretné megszerezni Grönlandot. A külügyminiszter szerint a helyzet súlyos problémát okoz az ország kormányának, lakosságának. „A bizonytalanság érzése egyes emberek mentális egészségére is hatással van” – jelentette ki.
https://hvg.hu/360/20260215_gronland-mentalis-egeszseg-alkoholizmus-ongyilkossag-identitas-inuitok-danok-amerikaiak-trump
Mint mondta Grönlandnak minden eddiginél nagyobb szüksége van az Európai Unióra és valamennyi szövetségesére, mivel az ország olyan helyzetbe került, „ahol a saját jövőjének meghatározásának joga forog kockán”.
Hangsúlyozta, hogy hogy a EU-tól kapott támogatás valódi változást hozott, továbbá az unió kiállása Grönland mellett erős üzenetet küldött Washingtonnak, miszerint az ország ügyeibe való beavatkozás az egész EU-t érinti. Üdvözölte, hogy az Európai Bizottság megduplázná a szigetország támogatási keretét a következő többéves pénzügyi költségvetésben.
A miniszter emellett hangsúlyozta, hogy az EU–Grönland partnerségnek mindkét fél számára előnyösnek kell lennie, például kritikus nyersanyagok területén, ahol Grönland hozzájárulhat az EU ellátásbiztonságához, miközben saját gazdaságának diverzifikációját is erősíti. Ehhez azonban európai felvevő vállalatokra van szükség – tette hozzá.
Múte Egede üdvözölte azt is, hogy az EU frissíti Északi-sarkvidékre vonatkozó politikáját. Mint mondta, kormánya készített egy dokumentumot a bizottság számára, amely javaslatokat tartalmaz az sarkvidéki stratégiára vonatkozóan. A dokumentum hangsúlyozza a sarkvidéki népek álláspontjának és az őslakos közösségek jogainak figyelembevételét.
A Dániához tartozó autonóm területre már évtizedekkel ezelőtt is szemet vetett az Egyesült Államok, az 1946-ban tett vételi ajánlatot azonban a koppenhágai kormány visszautasította. Donald Trump mostani ciklusában 2024 decemberében lengette be először, hogy igényt tartana a területre, azóta ezt az igényét számos alkalommal elismételte. A grönlandi kormány eközben arról kommunikál, se dánok, se amerikaiak nem akarnak lenni, ők grönlandiak.
https://hvg.hu/gazdasag/20250129_gronland-egyesult-allamok-donald-trump-kozvelemeny-kutatas
A terület USA-hoz csatolását eddig mind Dánia, mind az Európai Unió ellenezte. Idén januárban újra előtérbe került a téma, Trump egyik tanácsadójának felesége a szigetet amerikai színekben ábrázoló képet posztolt közösségi oldalán, amihez azt írta: hamarosan. Az ügyben egymást követték a nyilatkozatok, a Fehér Ház nem zárta ki az amerikai hadsereg bevetését sem, Marco Rubio külügyminiszter azonban azt mondta: ők inkább megvásárolnák a szigetet.
Január második felében még rendkívüli EU-csúcsot is összehívtak Trump újabb fenyegetései miatt. Az elnök ekkoriban épp arról beszélt: büntetővámokat vezetne be a Dániához tartozó szigettel, illetve azokkal szemben, akik ezt ellenzik.
https://hvg.hu/360/20260121_gronland-amerika-nyilt-konfrontacio-europa-vedtelen-vamhaboru-egy-gyonyoru-baratsag-vege-hvg
Trump végül visszakozott, és elvetette a vámok bevezetésének lehetőségét, ugyanakkor jelezte: Mark Rutte NATO-főtitkárral lefektették a Grönlanddal kapcsolatos megállapodás kereteit. Majd január utolsó napjaiban a dán külügyminiszter is Washingtonba utazott, ahol Grönlandról tárgyalt. Júliusban aztán a törökországi NATO-csúcson Trump újra előhúzta a Grönland-kártyát, és arról beszélt, hogy az USA-nak kellene ellenőriznie a szigetet, és nem a dánoknak.
https://hvg.hu/360/20260208_gronland-usa-trump-dania-fuggetlenseg-gyarmatositas-monroe-elv
Nyitóképünk illusztráció, fotó: AFP / Mads Schmidt Rasmussen
