Az elmúlt éveket parázs nyilatkozatok és Donald Trump követelései jellemezték, pár hónapja azonban sorra érkeznek a hírek arról, hogy az érintett felek elkezdtek asztalhoz ülni.
Folytatódnak a tárgyalások Grönland és az Egyesült Államok között az északi-sarkvidéki sziget jövőjéről – közölte Múte Egede grönlandi külügyminiszter szerdán Brüsszelben.
Az uniós parlament szakbizottsági ülésén elmondott beszédében kijelentette: a tisztviselők keményen dolgoznak a helyzet megoldásán. Hozzátette, a tárgyalás részleteit nem oszthatja meg, ugyanakkor hangsúlyozta, a párbeszéd folyamatos.
Donald Trump amerikai elnök több alkalommal is kijelentette, hogy nemzetbiztonsági megfontolásokból az Egyesült Államok szeretné megszerezni Grönlandot. A külügyminiszter szerint a helyzet súlyos problémát okoz az ország kormányának, lakosságának. „A bizonytalanság érzése egyes emberek mentális egészségére is hatással van” – jelentette ki.
Bár Grönland amerikai kézre kerítése elnapolódott, a lakosság idegrendszerének nem tett jót a fenyegetés. Ráadásul egy olyan népről beszélünk, amelynek számos tagja az utóbbi 70 évben mentális hullámvasúton próbált értelmet találni életének. És amelynek fiataljai között még mindig az egyik legmagasabb az öngyilkosságok aránya a világon.
Mint mondta Grönlandnak minden eddiginél nagyobb szüksége van az Európai Unióra és valamennyi szövetségesére, mivel az ország olyan helyzetbe került, „ahol a saját jövőjének meghatározásának joga forog kockán”.
Hangsúlyozta, hogy hogy a EU-tól kapott támogatás valódi változást hozott, továbbá az unió kiállása Grönland mellett erős üzenetet küldött Washingtonnak, miszerint az ország ügyeibe való beavatkozás az egész EU-t érinti. Üdvözölte, hogy az Európai Bizottság megduplázná a szigetország támogatási keretét a következő többéves pénzügyi költségvetésben.
A miniszter emellett hangsúlyozta, hogy az EU–Grönland partnerségnek mindkét fél számára előnyösnek kell lennie, például kritikus nyersanyagok területén, ahol Grönland hozzájárulhat az EU ellátásbiztonságához, miközben saját gazdaságának diverzifikációját is erősíti. Ehhez azonban európai felvevő vállalatokra van szükség – tette hozzá.
Múte Egede üdvözölte azt is, hogy az EU frissíti Északi-sarkvidékre vonatkozó politikáját. Mint mondta, kormánya készített egy dokumentumot a bizottság számára, amely javaslatokat tartalmaz az sarkvidéki stratégiára vonatkozóan. A dokumentum hangsúlyozza a sarkvidéki népek álláspontjának és az őslakos közösségek jogainak figyelembevételét.
A Dániához tartozó autonóm területre már évtizedekkel ezelőtt is szemet vetett az Egyesült Államok, az 1946-ban tett vételi ajánlatot azonban a koppenhágai kormány visszautasította. Donald Trump mostani ciklusában 2024 decemberében lengette be először, hogy igényt tartana a területre, azóta ezt az igényét számos alkalommal elismételte. A grönlandi kormány eközben arról kommunikál, se dánok, se amerikaiak nem akarnak lenni, ők grönlandiak.
Mindössze 6 százalék szeretne az USA-hoz tartozni.
A terület USA-hoz csatolását eddig mind Dánia, mind az Európai Unió ellenezte. Idén januárban újra előtérbe került a téma, Trump egyik tanácsadójának felesége a szigetet amerikai színekben ábrázoló képet posztolt közösségi oldalán, amihez azt írta: hamarosan. Az ügyben egymást követték a nyilatkozatok, a Fehér Ház nem zárta ki az amerikai hadsereg bevetését sem, Marco Rubio külügyminiszter azonban azt mondta: ők inkább megvásárolnák a szigetet.
Január második felében még rendkívüli EU-csúcsot is összehívtak Trump újabb fenyegetései miatt. Az elnök ekkoriban épp arról beszélt: büntetővámokat vezetne be a Dániához tartozó szigettel, illetve azokkal szemben, akik ezt ellenzik.
Uniós polgárokat fenyeget katonai beavatkozással Donald Trump Grönland ügyében. A brüsszeli intézmények keresik a hatékony válaszlépéseket, de be kell látniuk, hogy Európa jelen formájában védtelen. A grönlandi konfliktus azt mutatja meg a maga nyers valójában, hogy az uniónak nincsenek eszközei a területi integritását kívülről fenyegetőkkel szemben.
Trump végül visszakozott, és elvetette a vámok bevezetésének lehetőségét, ugyanakkor jelezte: Mark Rutte NATO-főtitkárral lefektették a Grönlanddal kapcsolatos megállapodás kereteit. Majd január utolsó napjaiban a dán külügyminiszter is Washingtonba utazott, ahol Grönlandról tárgyalt. Júliusban aztán a törökországi NATO-csúcson Trump újra előhúzta a Grönland-kártyát, és arról beszélt, hogy az USA-nak kellene ellenőriznie a szigetet, és nem a dánoknak.
Ebben a történetben ugyanúgy szerepet kap a rabszolgatartás, mint a gazdasági nehézségek, a háborús fenyegetés, szigetbizniszek, egy mesebeli pénzösszeg, de még Jeffrey Epstein is. Miért más mégis Donald Trump mostani verbális inváziója?
Nyitóképünk illusztráció, fotó: AFP / Mads Schmidt Rasmussen
A volt belügyminiszter egykori cégénél is házkutatást tartottak.
A Rahimkulov Ruszlan-féle Láng Negyedben épülne fel a központ.
