szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Mindössze 6 százalék szeretne az USA-hoz tartozni.

A grönlandiak 85 százaléka nem szeretné, ha a Dánia autonóm területeként működő sziget az Egyesült Államok részévé válna – ismertette egy dán lapok megbízásából készült közvélemény-kutatás eredményeit a Reuters

A Verian felmérése szerint a grönlandiak mindössze 6 százaléka támogatja, hogy szigetük az Egyesült Államokhoz tartozzon, 9 százalékuk pedig bizonytalan a kérdésben. 

A megkérdezettek közel fele (45 százalék) fenyegetésnek tekinti Donald Trump Grönlanddal kapcsolatos kijelentéseit, 43 százalék viszont lehetőséget is lát az amerikai elnök érdeklődésében. 

A válaszadók mindössze 8 százaléka mondta azt, hogy hajlandó lenne dán állampolgárságát amerikaira cserélni, 55 százalékuk inkább dán állampolgársággal rendelkezne, 37 százalékuk pedig bizonytalan e tekintetben. 

Mette Frederiksen dán miniszterelnök kedden, az Emmanuel Macron francia elnökkel, Olaf Scholz német kancellárral és Mark Rutte NATO-főtitkárával folytatott megbeszélése után kijelentette, hogy teljes mértékben támogatja a nemzetközi határok tiszteletben tartásának elvét. „Örülök, hogy a felmérés szerint sok grönlandi szeretné, ha továbbra is szoros lenne az együttműködés Dániával. Valószínűleg más formában, mint amit ma ismerünk, mert idővel minden változik” – mondta Frederiksen a felmérésre reagálva. 

Grönland már tudja, hogy nem ismer országhatárokat a birodalmi álmokat szövögető Trump képzelete

Fizikailag is naggyá tenné az USA-t a hétfőn hivatalba lépő Donald Trump, aki régi idők imperializmusát idézi fel a területi igényeivel, de valós amerikai hatalmi érdekeket fogalmaz meg a maga nyers módján.

Donald Trump egy január 7-i sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy Grönlandnak az Egyesült Államok részévé kell válnia, hogy a nemzetbiztonságot biztosítsa, és megvédje a kínai és orosz fenyegetésektől. Trump beszédében azt sem zárta ki, hogy katonai erővel szerezze meg az 57 ezer lakosú Grönlandot, amely a világ legnagyobb szigete.   

Néhány nappal ezelőtt, már elnökként pedig úgy fogalmazott: „Úgy vélem, megkapjuk Grönlandot, mert a szigetre szükség van a világ biztonságának szavatolásához. Nem az USA miatt kell, hogy Grönland az Egyesült Államokhoz kerüljön, az ok az, hogy mi vagyunk azok, akik a szabadságot biztosítani tudják. A dánok nem képesek erre.” 

Grönland 2009-ben széles körű önkormányzati autonómiát kapott, beleértve azt a jogot, hogy népszavazás útján kikiálthassa függetlenségét Dániától. Mute Egede grönlandi miniszterelnök, aki a függetlenséget szorgalmazza, többször is kijelentette, hogy a sziget nem eladó, és hogy a népnek kell döntenie a jövőjéről.

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!