Moszkva sorra küldi a fenyegetéseket a Baltikumnak, de katonailag ott fogatlan oroszlán

Október 8-án ismeretlen tettesek megrongálták a Finnországot és Észtországot összekötő tengeralatti gázvezetéket és a mellette futó távközlési kábelt. Nem sokkal később pedig hasonló sorsra jutott az Észtország és Svédország közötti távközlési összeköttetés is. Tallinn szerint a két eset összefügg, az 1991-ben, a Szovjetunió szétesésekor függetlenné vált balti államok ugyan nem mondják ki, kit vádolnak a szabotázzsal, de Moszkvát vagy szövetségeseit sejtik az akció mögött.

Németh András

Nemzetközi lapszemle: Létre kell hozni a palesztin államot a volt izraeli miniszterelnök szerint

A Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozó Ehud Barak több javaslatot is tesz a jelenlegi izraeli–palesztin válság rendezésére. A New York Times szerzője önmérsékletet vár a Netanjahu-kormánytól. A Washington Post szerint Kína hasznot húz abból, hogy az Egyesült Államok figyelmét leköti az ukrajnai háború és a közel-keleti válság. A kínai és az európai autógyártók piaci küzdelméről ír a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.

lapszemle
hvg360

Lehet-e bármit mondani a palesztinokról úgy, hogy ne legyen belőle botrány?

Nemcsak a világ politikusai szólalnak fel sorra az Izrael és a Hamász között dúló háború fejleményeivel kapcsolatban, hanem Gigi Hadidtól kezdve világhírű muszlim focistákon át Greta Thunbergig olvashatjuk hírességek közösségi médiás posztjait és nyilatkozatait a témában, utóbbiak a palesztinok mellett álltak ki. Olyat elég nehéz mondani mostanában, ami mindenkinek tetszene, még akkor is, ha a vérontást ítéli el valaki. De hol végződik a szimpla szolidaritás, hol kezdődik az elfogultság, aztán a gyűlöletbeszéd? És érvényesül-e mostanában a szabad véleménynyilvánításhoz való jog?

Galicza Dorina