Több mint százezer magyar válhat friss munkanélkülivé a Cambridge Econometrics modellje szerint. Az intézet elemzése azt mutatja, a 2008-as válság után elmaradt a zöld fordulat. Erre viszont sürgető szükség van a gazdaság talpra állításában és könnyebben kivitelezhetővé is vált. Ehhez többek között célzottan kell támogatásokat fordítani a hazai épületállomány energetikai korszerűsítésére, a megújuló energiatermelés felfuttatására, a mezőgazdaság támogatására és zöldítésére. Mindez átképzésekkel párosítva munkahelyteremtési lehetőséget is biztosít.

Ráadásul a kibocsátás mostani, recesszió okozta csökkentése zöld fordulat nélkül nem marad tartós, beavatkozás nélkül már néhány éven belül a korábbi szintekre térhet vissza, így a klímaválságra önmagában, strukturális átalakítás nélkül nincs hatással – írja Fazekas Dóra közgazdász, a Cambridge Econometrics kutató-tanácsadó cég budapesti irodájának vezetője a Másfélfok.hu-n.

Újrakezdés helyett zöld megújulás

A döntéshozók számára a járvány miatti válsághelyzet menedzselése után elsődleges a gazdaság minél hatékonyabb újraindítása, és az emberek mihamarabbi munkába áll(ít)ása. Fontos azonban, hogy ez a gazdasági újraindulás ökológiai értelemben is fenntartható legyen. Lényeges az is, hogy ne ugyanazt és ne ugyanúgy akarjuk csinálni, mint ahogy tettük azt a vírushelyzet előtt – ahogy azt az “újraindítás” sugallja. A cél, hogy elősegítsük a megkezdett, tisztább termelés felé történő elmozdulást, átképezzük a munkahelyüket elveszített dolgozókat és hogy megóvjuk a természetes környezetünket és munkahelyeket teremtsünk – írja a szakértő.

Kiemeli azonban, nem ugyanazt célozzák a rövid- és hosszú távú gazdasági csomagok: a rövid távú intézkedések az érintett szektorokat, vidékeket, háztartásokat célozzák meg, a hosszú távú intézkedéseknél azonban a klímaváltozás problematikája is megjelenhet. A hosszú távú politikák a befektetések kiszámíthatóságát és a piacba vetett bizalmat is hivatottak kiépíteni.

Ha ugyanazon a pályán indítjuk újra a gazdaságot, számításaink szerint 3,4 C°-os felmelegedés várható 2100-ra az iparosodás előtti átlaghőmérséklethez képest.

Mindez azonban nagy bizonytalansággal jár az előre nem jelezhető szélsőséges időjárási jelenségek miatt.

A zöldgazdaság ellenállóbb lehet a jövő válságaival szemben

A Cambridge Econometrics kutató-tanácsadó cég korábbi elemzése a 2008–2009-es pénzügyi válságban hozott kormányzati mentőcsomagokról kitekintést tett a környezetre gyakorolt hatásokra is. Az energiahatékonyságot támogató intézkedések mértéke alacsony szintű volt, így összességében nem gyakoroltak jelentős hatást sem az energiakeresletre, sem az üvegházhatású gázok kibocsátására.

Noha rövid távon sikerült a gazdaságot újraindítani, hosszú távon azonban a környezeti, fenntarthatósági célkitűzések sérültek.

A zöld megújulással, vagyis a nem-szennyező energiatechnológiákra való áttéréssel elkerülhető lenne, hogy Magyarország befektessen és ezzel hosszú távon beragadjon olyan fosszilis technológiákba, amelyek csak alacsony olajárak mellett lennének jövedelmezőek. És ennek nem csak környezeti vonatkozása van: a dekarbonizációs intézkedések térnyerésével a fosszilis energiahordozók hosszú távon globálisan meg nem térülő készletekké válhatnak. Amennyiben a banki, befektetési portfóliókban arányuk és jelentőségük nem fog csökkenni, a magyar gazdaság kitettsége is nő.

Ehhez kapcsolódik a célzott növekedési és befektetési program. Mit jelent ez valójában? Olyan gazdasági mentőcsomagok bevezetését, amelyek azokat az iparágakat helyezik előtérbe, amik elősegítik, hogy hosszú távon hasonló válságokkal szemben ellenállóbb, illetve kevésbé sérülékeny legyen a magyar gazdaság. Bizonyos területeken kisebb lesz az ország importfüggősége, miközben az energia-előállítási és -elosztási rendszerünk modernebbé válik.

Ehhez meg kell vizsgálni, mely iparágak tudnak gyors gazdasági fellendülést hozni, a helyi munkaerővel és akár a munkások átképzésével.

A szerző szerint célzottan kell támogatásokat fordítani:

• a hazai épületállomány energetikai korszerűsítésére,
• a megújuló energiatermelés felfuttatására,
• a mezőgazdaság támogatására és zöldítésére.

A függőség enyhítésére rövidebb ellátási láncok kialakítására van szükség a különböző iparágakban. A nyugat-európai ellátási láncok lerövidülésének a Visegrádi országok éppen nyertesei lehetnek az ún. near-shoring révén, azaz, hogy inkább a szomszédos, és nem távolibb országokba szervezik ki a termelést. Azonban olyan területen, mint az élelmiszer-termelés, nekünk is jobban kellene a helyi termelésre támaszkodnunk.

Gyakran hangoztatott ellenérv, hogy a jelenlegi olajár éppen ellenkező irányban mozgatja a gazdaságot. Most a fosszilis energiahordozók azért olcsók, mert alacsony a kereslet. Ebből kifolyólag a megújuló energiaforrásokba való rövid távú befektetési kedv is hanyatlik. Ezzel egyidejűleg azonban az is világossá vált, hogy mennyire sérülékeny az olajágazatba való befektetés. Ez pedig lehetőséget teremt a szennyező termelés támogatásának csökkentésére, megszüntetésére, illetve ebbe a szektorba való befektetés visszafogására, ahogy teszik azt Kanadában.

A kijárási korlátozások miatt egyes napos tavaszi hétvégéken soha nem látott csúcsokat döntött meg a megújuló energiatermelés, különösen a fotovoltaikus szektor Magyarországon.

Az ipari termelés leállása miatt alacsonyabb energiafelhasználás volt megfigyelhető világszerte az utóbbi hónapokban, ami egyben a szén-dioxid kibocsátás csökkenésével is járt. Azonban a cél nem az, hogy a kibocsátás-csökkentés csak a gazdaság stagnálásával legyen elérhető. A jelenlegi felfogás szerint a gazdasági növekedés együtt jár a kibocsátás növekedésével, azonban már vannak példák arra is, hogy ezen lehet változtatni és a kisebb környezeti terhelés felé továbbmenni, miközben a gazdaság nem hanyatlik.

Mi a helyzet Magyarországgal?

A Cambridge Econometrics COVID-hatásvizsgálatában a kijárási korlátozások hossza, a gazdasági intézkedéscsomagok tartalma és az emberek viselkedése következtében várható kereslet-visszaesés és a kínálati hatások vizsgálata áll. Az elemzés “mi lenne ha?” típusú forgatókönyvek kimeneteit modellezi és nem előrejelzéseket készít.

Most a járvány gazdasági hatásainak a hozzáadása történik az alapforgatókönyveinkhez. Általánosságban 2-3 éves hatásokat látnak, elhúzódó válság, ún. “L” alakú gazdasági pálya várható. Kormányzati segítség nélkül globálisan 5,5%, beavatkozásokkal 4,6%-os GDP-csökkenés várható a járvány előtti forgatókönyvekhez képest.

Magyarország ágazati összetétele miatt a hatás kisebb. A modell 2020-ra 3,2%-os GDP-visszaesést mutat kormányzati segítség nélkül, kormányzati intézkedésekkel ez 2,9%. Hazánkban az autóipar várhatóan kevésbé fogja megérezni a járvány negatív gazdasági hatásait (legalábbis rövid távon), amit az is jól mutat, hogy a legtöbb autó összeszerelő üzemben már újrakezdődött a termelés.

A kutatóintézet szerint a járvány előtt dolgozó magyaroknak a 2–2,4%-a veszítheti el a munkáját, ami 100–105 ezer embert jelenthet. "Amennyiben nem tudjuk kivédeni a vírus visszatérését, a második fertőzési hullámnak még inkább elhúzódó gazdasági hatásai lehetnek. A nemzetgazdasági szempontból legfontosabb szektorok, az ipar és feldolgozóipar teljesítménye a járvány hatására a GDP-csökkenésénél kisebb mértékben eshet vissza, sajnos azonban itt a fellendülés is lassabb lehet."

A CO₂ kibocsátás 3,5%-kal lesz kevesebb ebben az évben, mint a járvány előtt,

ez a visszaesés is várhatóan „L” alakú lesz. 2021–2022-ig alacsonyabb szinten marad, és összességében 2024-ben éri el újra abszolút kibocsátásban a 2019-es szintet, egyrészt a közúti közlekedés csökkenése, másrészt az energiafogyasztás csökkenése miatt.

Ennek a kibocsátás-csökkenésnek nem lesz a klímaváltozásra hatása, csakis abban az esetben, ha más növekedési pályára állunk át.

Készítettek egy elemzést a zöld megújulás várható hatásaira is. Olyan kormányzati intézkedések gazdasági hatásait modellezték, melyek az épületállomány energetikai korszerűsítését és a megújuló energiatermelés felfuttatását célozzák.

Az energiahatékonysági intézkedések gazdaságélénkítő hatása nem jelentős, viszont ha az alacsony jövedelmű háztartásokat célozzák (például azokat, akik elvesztették állásukat a mostani válságban), akkor a társadalmi hatások – bár nehezebben számszerűsíthetők – várhatóan nagyon is jelentősek lesznek. A legalacsonyabb jövedelmű háztartások támogatása, akik elkölthető jövedelmük mintegy harmadát (31%) élelmiszerre és további 24%-t lakásfenntartásra és háztartási energiafelhasználásra fordítanak, mindenképpen központi eleme kell, hogy legyen egy gazdasági mentőcsomagnak.

A megújuló energiatermelés támogatása jól példázza, hogy mi történik, ha az intézkedések és a technológiai fejlődés kéz a kézben jár. A befektetések nőnek, és ezeknek további gazdaságélénkítő hatásuk is van.

A munkaerőpiacra gyakorolt hatások kevésbé egyértelműek, hiszen a hosszú távú bizonytalanság miatt a cégek elodázzák újabb munkavállalók felvételét. Ugyanakkor a megújuló energia projektek munkaigénye nagyobb rövid távon, aminek szintén lehet gazdaságélénkítő szerepe, viszont hosszú távon kevesebb munkaerő szükséges a működtetésükhöz és fenntartásukhoz, mint a fosszilis erőművekben.