Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
„Egy evolúciós folyamatnak vagyunk az elején. A cégek többsége már felismerte, hogy a fenntarthatóság – mint egy gazdasági életre jelentős befolyást gyakorló trend – megérkezett, ezzel foglalkozni kell. De azok, akik már tettek ebben lépéseket, pláne strukturált módon egy stratégia mentén, azért jóval kevesebben vannak” – mondta Suba Levente, a K&H csoport fenntarthatósági vezetője a cég csütörtöki sajtótájékoztatóján, amit első fenntarthatósági kutatásuk kapcsán rendeztek.
2019-ben a cégcsoport aláírta az ENSZ klímavédelmi egyezményét, vállalva az üzleti tevékenység zöldítését, ehhez a célhoz viszont be kell vonniuk az ügyfeleiket is. Telefonos megkérdezésen alapuló kutatásuk lényege az volt, hogy lássák az ügyfelek érettségét és hozzáállását a fenntarthatósághoz. Ezt egy előre definiált vállalati körben végezték, nettó 300 millió fölötti árbevételt elérő vállalkozásokál, így a kutatás érvényessége csak rájuk terjed ki. Az országban működő 31 648 ilyen vállalat közül 360-at kérdeztek 2022 április végén és május elején, azaz több mint egy százalék került be a friss mintába.
Vizsgálták a fenntarthatósághoz való hozzáállást, a fenntartható működés okozta reputációváltozást, az eddig és a jövőben tervezett lépéseket a zöldítésre, illetve a kibocsátások mérését és auditálását is. Emellett megkérdezték, hogy a beruházások során és az alvállalkozóknál mennyire veszik figyelembe a fenntarthatóságot, és hogyan bánnak a munkavállalóikkal. A fenntarthatósági index egy 100-as skálán 38 pontot ért el, amit az alindexekből számoltak ki. Az attitűd alindex lett a legmagasabb, ez 67 pont, ez a cégek hozzáállását mutatja. Az aktivitás 39, a stratégia 30, a mérés, auditálás pedig csak 12, azaz a pozitív attitűd nem hozza még magával az eredményeket és ezek mérését. Árbevétel alapján a nagyobb cégek előrébb tartanak a fenntarthatósággal kapcsolatos törekvésekkel, a kisebb cégeknél ez a fajta tudatosság még hátrébb van, ágazatok szerint pedig az építőiparban a legerősebb a tudatosság, bár itt nincs jelentős eltérés. Régiók tekintetében gyakorlatilag nincs kimutatható eltérés Magyarországon belül, azaz ettől nem függ a környezettudatos működés.
Az attitűd alindex szerint a cégek háromnegyede már hallott az EU karbonsemlegességgel kapcsolatos célkitűzéseiről, és kicsivel több, mint a fele a konkrét célkitűzéseket is ismerte. 70 százalékuk még üzleti potenciált is lát a célokban, és 10-ből 9 cég gondolja úgy, hogy maga is hozzá tud járulni a fenntarthatósági törekvésekhez. Az aktivitás alindex már kevesebb, de majdnem minden cég dolgozik a szelektív hulladékgyűjtésen, 10-ből 9 csökkenti a papírfelhasználást, és az energiafelhasználás mérséklésén is a vállalkozások háromnegyede már dolgozik. De ezek mind olyan akciók, amik vagy költségmegtakarítást hoznak, vagy szabályozás alá esnek. „Ha őszinték vagyunk magunkhoz, itt a legnagyobb hajtóerő a cégek döntéseiben vagy a szabályozói kényszer vagy a költségmegtakarítás volt, és ennek van egy másodlagos fenntarthatósági előnye.” A zöld energia használata már többletköltséget jelent, amit nagyon kevés cég vállal fel. Stratégia szempontjából 10-ből csak 1 cégnek van írott fenntarthatósági stratégiája és negyedük veszi csak figyelembe a beruházási döntéseknél vagy a beszállítók kiválasztásánál ezt a szempontot. Bár a cégek 20 százalékának van környezetközpontú irányítási rendszere és 6 százalék méri a karbonkibocsátását, csak 2 százaléknak van karbonsemlegességre kitűzött dátuma, pedig a cégek 70 százaléka ismeri az EU karbonsemlegességi tervét. Azok az ágazatok, akik magukat magas környezeti terhelőknek gondolják, előrébb járnak, mint azok, akik úgy vélik, hogy nem tehetnek annyira a felmelegedésről.
Suba Levente nagy különbséget nem lát a lakossági fenntarthatósági kutatásuk eredményeinél sem. A szimpátia ott is jelen van, de az, hogy a fenntarthatóság pontosan mit jelent, és mit kéne tenni az ügy érdekében, még nem tudatosult az emberekben. Illetve megfigyelhető az a mintázat, hogy a magasabb iskolai végzettség és a magasabb jövedelmi státusz magasabb fenntarthatósági tudatosságot eredményez. A vállalatok indexes kutatását 6 havonta fogja megismételni a K&H, hogy mérhető legyen a magyar cégek hozzáállásának és tetteinek változása.
