Magyarország 59 ország közül az 50. helyezett lett az Éghajlatváltozási Teljesítési Mutató rangsorában, mely a vizsgált országoknak a klímaváltozás ellen tett intézkedéseit értékeli, közölte a Levegő Munkacsoport. A Climate Change Performance Index (CCPI) mutatót kedden hozták nyilvánosságra Sarm es-Sejkben, az ENSZ 27. klímacsúcsán.

A Germanwatch nevű német civil szervezet által összeállított CCPI egyetlen országot se sorolt a kiválóan teljesítők közé. A legjobb három országnak Dánia, Svédország és Chile bizonyult, a legrosszabbnak pedig Irán, Szaúd-Arábia és Kazahsztán.

Levegő Munkacsoport

A szervezet szakértői szerint Magyarország klímapolitikájában számottevő romlás ment végbe az elmúlt években: nincsenek gyakorlati jelei annak, hogy a magyar kormány elkötelezett lenne az üvegházhatású gázok kibocsátásának az uniós célkitűzéssel összhangban történő csökkentése mellett.

Ennek éppen az ellenkezője történt: a kormány például jelentősen növelte egyes fosszilis tüzelőanyagok támogatását. Bár a komoly támogatásoknak köszönhetően a napenergia hasznosítása ugrásszerűen megnőtt, a programot nemrég felfüggesztették, mert a hálózat nincs felkészítve megfelelően a kiserőműves villamos energia befogadására. A szélenergia-termelés bővítését 2016 óta törvényileg blokkolják.

A Germanwatch bírálja továbbá a biomassza, a biogáz és a bioüzemanyagok magas arányát is a megújuló energián belül, amit 2030-ig előirányoz a Nemzeti Energia- és Klímaterv. A szervezet figyelmét az sem kerülte el, hogy a magyar kormány idén augusztusban olyan törvénymódosítást fogadott el, mely a védett területeken is megkönnyíti az erdők tarvágását. Ez veszélyezteti a fontos szén-dioxid-nyelőket, és rontja a természet állapotát.

Rámutatnak továbbá, hogy a magyar kormány évek óta szinte semmit nem tesz a szilárd anyagok égetése következtében keletkező hatalmas károsanyag-kibocsátás csökkentésére. Az ebből származó korom – az emberek egészségének veszélyeztetésén túlmenően – az éghajlatot is károsítja, mivel egy rendkívül magas globális felmelegítési potenciálú anyag.

A szakértők azt is megállapították, hogy a környezetvédelmi civil szervezeteket Magyarországon politikai diszkrimináció sújtja (amit egyébként tilt a magyar és uniós jog), például szinte sohasem kapnak lehetőséget, hogy a közmédiában az éghajlatvédelemmel, illetve környezetvédelemmel kapcsolatos információkat juttassanak el a lakossághoz (így például a helyes fűtéssel kapcsolatos tudnivalókat).

A szolidaritás lesz az egyik kulcskérdés a háború árnyékában tartott 27. klímacsúcson

A klímaváltozás magasan tesz az egyenlőségre: túlnyomórészt azokat sújtja, akik a legkevésbé felelősek a globális felmelegedést okozó káros gázok kibocsátásáért. Sokan ezért úgy vélik, hogy a szolidaritás érvényesülésén lehet majd lemérni, mennyire lesz sikeres a 27. klímacsúcs. Vagyis, hogy mennyit hajlandóak áldozni a fejlett országok a fejlődők klímaharcának segítésére, és egyre nagyobb veszteségeik enyhítésére.

Az összkép tehát siralmas, pedig nagyon fontos, hogy Magyarország az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik éllovasa legyen, mert a Kárpát-medencét elsők között sújtják az éghajlatváltozással járó káros hatások, a gazdaság klímabaráttá alakításának költségei pedig messze kisebbek lennének, mint a klímakatasztrófa miatti költségek, írja a Levegő Munkacsoport.

A jelentés elkészítésének magyarországi szakértői Bart István, a Klímapolitika 2050 Intézet igazgatója, Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője és Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. A jelentés készítői a magyar szakértők észrevételeit is figyelembe vették, de a jelentés döntő mértékben nem ezeken alapult, hanem egy statisztikai adatokra támaszkodó, objektív módszertan szerint készült.