Az egyre szélsőségesebb időjárás mellett az sem segít, hogy az amerikai kormányok tíz év alatt teljesen leépítették a megelőzési és kárenyhítési programokat.
Az Egyesült Államok az elmúlt egy évben a GDP 3 százalékát, közel ezermilliárd dollárt költött természeti katasztrófák utáni helyreállításra és egyéb, klímaváltozással kapcsolatos kiadásokra – derül ki a Bloomberg Intelligence elemzéséből. Szakértők szerint a kiadások átcsoportosítása erre a területre egyfajta „bújtatott fogyasztási adó”, hiszen ezeket a pénzeket a lakosság különben más javakra és szolgáltatásokra költötte volna.
A The Climate Economy: 2025 Outlook című jelentés több tucat állami adatforrást dolgozott fel. Eszerint 2000 óta globálisan nagyjából 18,5 ezermilliárd dollárt költöttek közvetlenül klímával kapcsolatos károk kezelésére. Az USA-ban a legfőbb hajtóerőnek az emelkedő biztosítási díjak – ezek 2017 óta megduplázódtak –, a helyreállítási munkálatok költségei, valamint a szövetségi segélyek számítanak.
Összességében a biztosítási díjak, az áramszünetek, a katasztrófaelhárítás és a nem biztosított károk miatti kiadások 2000 óta a GDP-növekedés 36 százalékáért felelősek – ez 7700 milliárd dollárt jelent.
Ez tehát nem a termelés bővüléséből, innovációból vagy fogyasztásból származott, hanem abból, hogy a gazdaság kénytelen volt reagálni a klímaváltozás hatásaira.
Az elemzésben példákat is hoznak: tavaly szeptember végén a Helene hurrikán minden idők legerősebb viharaként csapott le Floridára, alig tíz nappal később pedig megérkezett a Milton hurrikán. A két vihar együttesen 113 milliárd dollár kárt okozott. Idén januárban a Los Angeles környékén tomboló erdőtüzek újabb 65 milliárddal növelték a kárt.
A biztosítási díjak „a klímagazdaság rejtett terhei” – írja Eric Kane, a Bloomberg ESG-kutatási igazgatója. A szélviharok, áradások és tüzek miatt a biztosítók 2023-ban átlagosan 22 százalékkal emelték a díjakat, és idén újabb 6 százalékos emelés várható. Mivel ezek a költségek nincsenek benne a hivatalos fogyasztói árindexben, a lakhatásra fordított kiadások a valóságban akár a 40 százalékot is meghaladhatják – szemben a hivatalosan közölt 35,5 százalékkal.
2016-ig a szövetségi állam még a klímakárok közel harmadát fedezte megelőzési és helyreállítási programok révén, mára ez az arány 2 százalékra csökkent.
A már meghozott és a tervezett költségvetési megszorítások tovább rontják a kilátásokat, ezért a katasztrófa sújtotta közösségek kénytelenek általános célú hiteleket felvenni, amelyeket sok esetben nem tudnak visszafizetni. „Az állam visszavonulását nem tudják pótolni a kötvénypiacok” – írják az elemzők.
A jelentés kitér arra is, hogy a Bloomberg Intelligence összeállított egy száz cégből álló portfóliót, amelyek profitáltak ebből a klímaköltekezésből. A biztosítástól az építőiparon át a kereskedelemig érintett vállalatok három éve rendre 7 százalékkal felülteljesítik az S&P-indexet.
Egy lecsúszott zsákfaluban játszódik, ahhoz képest mégis meglepően pozitív kicsengésű a Loupe Színházi Társulás Az éjjel soha nem érhet véget című bemutatója. De mit jelent itt a fociultrák kedvenc dala? Kritika.
Homoszexualizálás, sátánisták, szexuális bizonytalanságban szenvedő Orbán Viktor.
A HVG által megkérdezett infektológus szerint nem kell rettegni.
Ami valójában egy kármentesítésre szoruló ipartelep.
A kamatok egyelőre nem érkeztek meg.
A Belügyminisztérium államtitkára mást ígért.
