Messze nem azon az úton halad a világ, amivel sikerülhet elérni az idén 10 éves Párizsi klímaegyezményben kitűzött célt, hogy 1,5 Celsius-fok alatt lehessen tartani a globális felmelegedés mértékét – derül ki a klímavédelmi intézkedések helyzetéről szóló friss jelentésből, a State of the Climate Action 2025-ből.
Egyetlen globális mutató sem halad a terveknek megfelelően a közül a 45 közül, amiket nyomon követünk
– idézték a hírügynökségek Kelly Levint, a Systems Change Lab tudományos igazgatóját, akinek szervezete mutatta be jelentést, amelyet együtt készített a Bezos Earth Fund, a ClimateWorks Foundation, a Climate High-Level Champions és a World Resources Institute (WRI). A jelentést alig pár héttel a soron következő ENSZ-klímacsúcs, a brazíliai Belemben november 10-én kezdődő COP30 előtt tették közzé.
A kutatók szerint a jelzett indikátorok közül
- csupán hat mutat jelentősebb javulást – de a célok teljesüléséhez kívánt tempónál lassabban,
- 29 jó irányba halad, de akadozva,
- öt viszont a rossz irányba halad,
- további öt esetében pedig nincs elegendő adat ahhoz, hogy nyomon követhessék.
Minden rendszer vörösen villog
– idézték a jelentés összefoglalójában, a Systeams Change Lab honlapján Clea Schumert a WRI kutatóját, aki szerint „Egy évtizednyi késlekedés nyomán veszélyesen szűkké vált a 1,5 Celsius-fokhoz vezető ösvény. Már nem elég a folyamatos haladás – minden olyan év után, amikor nem sikerül felgyorsítani a folyamatot egyre nő a szakadék, és egyre meredekebb az emelkedő. Egyszerűen nem maradt idő a habozásra vagy a félmegoldásokra.”
Egyetlen mutató sincs zöldben
Systems Change Lab
A jelentés az eddigi legátfogóbb útiterv, ami megmutatja, hogy miként lehet csökkenteni a klímavédelem terén tátongó szakadékot a kulcsfontosságú ágazatokban. Konkrét, könnyen érthető és meghatározható mutatókra bontják le az 1,5 Celsius-fokos szint eléréséhez szükséges teendőket az energia, az épületek, az ipar, a közlekedés, a szállítás, az erdők és a földek, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság területén.
Az összefoglalóban megállapítják, hogy a jelentés első kiadása, 2023 óta több területen is megváltoztak a trendek:
- az elektromos járművek száma továbbra is gyorsan bővül, de főbb piacokon – Európában és az USA-ban – lelassult ennek az üteme, aminél fogva az ezzel kapcsolatos indikátort már a „rossz úton haladó” kategóriába sorolták,
- a nem állami klímafinanszírozás ugyanakkor nagyon gyorsan javult (a 2022-es évi 870 milliárd dollárról 2023-ra 1300 milliárd dollárra nőtt), aminek köszönhetően már nem „nagyon rossz úton halad”, hanem „csak” a „rossz úton haladó” kategóriába sorolhatták.
Figyelmeztető jel viszont, hogy a legfontosabb globális mutatók immár több egymást követő évben sem változnak: a fosszilis energiahordozók használatának állami támogatása 2014 óta évi 75 milliárd dollárral emelkedett, és 2023-ra az 1500 milliárd dollárt is elérte; az erdőirtás mértéke, amely az évtized elején még visszaszorulni látszott, ismét bővülni kezdett; a szén alapú energiatermelés – amely az összes közül a legkárosabb a klímaváltozás szempontjából –, csak kis mértékben csökkent, miután az energiatermelés kapacitásai nem tudják kiszolgálni az egyre növekvő igényeket.
Nem csak, hogy lemaradunk, hanem gyakorlatilag bukásra állunk a legfontosabb tárgyakból
– idézték a WRI egy másik kutatóját, Sophie Boehmet. A jelentés összeállítói megállapították, mire lenne szükség annak érdekében, hogy ismét jó úton és jó ütemben haladjon a globális felmelegedés kordában tartása:
- a jelenleginél tízszer gyorsabb ütemben kellene kivezetni a szénerőműveket, gyakorlatilag az év minden napján le kellene egyet állítani és az összes ilyen fejlesztést félbehagyni,
- kilenced részére kellene csökkenteni az erdőirtást, mert a mostani ütem – 2024-ben minden percben elpusztult 22 futballpályányi erdő – túl nyaktörő,
- ötszörösére kellene növelni a gyors közösségi közlekedési hálózatot – évente legalább 1400 kilométernyi új villamos-, metró- vagy buszvonalat kellene szolgálatba állítani,
- ötször gyorsabb ütemben kellene csökkenteni a marha- és birkahúsevést a legtöbb ilyet fogyasztó régióban – ehhez az is elég lenne, ha Észak- és Dél-Amerika, Auszrália és Új-Zéland lakosai hetente kettővel kevesebb alkalommal ennének ilyen fogásokat,
- több mint tízszer olyan gyorsabban kellene felfuttatni a légköri szén-dioxid kivonását célzó technológiai kapacitásokat,
- évi ezer milliárd dollárral kellene emelni a klímafinanszírozást – vagyis elég lenne kétharmad annyit költeni a klímaváltozás elkerülésére, mint amennyit 2023-ban a fosszilis üzemanyagok használatát támogatták közpénzből.
A jelentés emellett pozitív trendekről is beszámolt, így például, hogy a nap- és szélenergiás áramtermelés az elmúlt tíz évben megháromszorozódott, 2024-ben immár a második évben áramlik több pénz a megújulós fejlesztésekbe, mint a fosszilisiparba, és ígéretesen sokat fejlődtek az olyan klímabarát technológiák, mint a zöld hidrogén alkalmazása vagy a szén-dioxid légkörből történő kivonása.
