Az idei nyár volt 1901 óta a legszárazabb és a második legmelegebb, amit súlyosbított, hogy nemcsak az évszak volt extrém száraz, de a megelőző fél, illetve egy év is – írta a HungaroMet a honlapján közölt elemzésben.
Az idei legmelegebb hónapokban országos átlagban 74,1 mm csapadék hullott, amely az 1991–2020-as éghajlati átlag csupán 36 százaléka – ezzel 1901 óta ez lett a legszárazabb nyár hazánkban, megelőzve az 1952-es nyarat.
Az augusztus a negyedik, a július az ötödik legszárazabb hónap volt a múlt század kezdete óta.
Az évszak középhőmérséklete átlagosan 23,43 foknak adódott, amely a sokéves átlagnál (20,84 Celsius-fok) jelentősen magasabb volt – ennek következtében 2026 nyara 1901 óta a második legmelegebb nyárnak bizonyult – teszik hozzá.
Az egyes hónapok középhőmérsékletei is bekerültek a top 10-be: a június a 2., a július a 10., az augusztus pedig a legmelegebb hónapnak is bizonyult a 20. század kezdete óta Magyarországon.
Az első komoly hőhullám június második felében következett be, amely hazánkban június 30-án tetőzött. Ezen a napon Szécsényben a hőmérséklet 42,0 °C-ig emelkedett, ezzel megdőlt a magyarországi abszolút maximum-hőmérséklet rekordja.
A nyár folyamán ezenkívül számos új, napi minimum- és maximum-hőmérséklethez köthető rekord is született. Idén nyáron országos átlagban 18 forró nap (35 fok fölötti maximum-hőmérséklettel), 30 hőhullámos nap (25 fok feletti középhőmérséklettel) és 10 trópusi éjszaka (20 fok fölötti minimum-hőmérséklettel) fordult elő.
https://hvg.hu/360/20260822_vizhiany-mezogazdasag-gdp-csokkenes-klimavaltozas-hvg-ebx
Mindössze 14 olyan nap volt a nyár folyamán, amikor országos átlagban a napi csapadékösszeg elérte az 1 mm-t, miközben a sokévi átlag 26 nap.
Azonban az aszályos időszak Magyarországon már 2025 második felében elkezdődött, majd télen, valamint tavasszal is a sokéves átlagnál kevesebb csapadék hullott.
A januári csapadéktöbbletet követően az átlagosnál melegebb időhöz minden hónapban a megszokottnál alacsonyabb csapadékösszeg társult országos átlagban. A legnagyobb, 90 százalékos negatív anomália áprilisban következett be. Habár májusban csapadékosabb időszak is előfordult, a talaj a tavasz végére sem tudott megfelelő mértékben nedvességgel feltöltődni, a nyári hónapokban pedig folytatódott a megszokotthoz képest jóval szárazabb időjárás.
A hőmérsékleti és csapadékanomáliák jelentősen negatív irányba befolyásolták a talaj vízháztartását. A HungaroMet ezt egy hódmezővásárhelyi mérőállomásának példáján keresztül mutatta be:
a lehullott csapadék és a párolgás különbsége csak januárban volt pozitív, februárban nullát mutatott, március óta pedig negatív értéket mutat, ami júliusban már 175 milliméter deficitet jelentett, azaz ennyivel haladta meg a párolgás a csapadék mennyiségét.
https://hvg.hu/gazdasag/20261004_gabonatermeles-aszaly-magyarorszag-mezogazdasag
A kivételesen meleg és száraz júniusi időjárás következtében a hónap végére már csaknem országszerte 100 mm-t meghaladó mennyiség hiányzott a talaj felső egyméteres rétegéből.
Az április 1-jétől szeptember 2-áig tartó időszak 84 százalékában az ország területének legalább egyharmadán állt fenn legalább közepes aszály, augusztus végére pedig az ország területének felén a mezőgazdasági aszályszint elérte a súlyos kategóriát. A fentiek alapján látszik, hogy mindez egy hosszabb, többéves folyamat eredménye, épp ezért lehetett súlyosabb az idei aszály még a 2022-es, „történelminek” mondott szárazságnál is.
Európában hasonló volt a helyzet: 2026 nyara a kontinensen a harmadik legmelegebb volt, több nagy folyón – köztük a Dunán és a Rajnán – rekordalacsony vízállásokat mértek. A HungaroMet által idézett kutatás szerint az éghajlatváltozás a nagyobb párolgáson keresztül 5-11-szeresére növelte a júniusban tapasztalthoz hasonló talajnedvesség-hiány kialakulásának esélyét egy 1,4 °C-kal hűvösebb éghajlathoz képest.
https://hvg.hu/gazdasag/20260813_aszaly-fagykar-zoldseg-gyumolcs-termesztes-fruitveb-ebx
