A történelem folyamán sosem volt még példa olyan mértékű városiasodásra, mint napjainkban. Az ENSZ Népesedési Alapjának jelentése szerint a földlakók több mint fele városokban él, számuk bő tíz év múlva meghaladja majd az ötmilliárdot. A fejlett országokban, így például hazánkban is – ahol a népesség közel hetven százaléka városlakó – ez az arány jóval nagyobb, de még így is elmarad az észak-amerikai régióhoz képest, ahol ez a szám nyolcvankét százalék.
Bár az urbanizációnak megvannak a maga előnyei, ahol sokan zsúfolódnak össze, ott a problémák száma is megnő. A metropoliszok telítettsége, az idő-, energia- és erőforráspazarlás olyan tényezők, amelyet kezelni kell, különben a civilizáció idővel összeroppannak a saját súlyuk alatt.
A megoldást az egymással kommunikáló eszközök okos rendszerei jelenthetik, amelyek együttműködve képesek működtetni a különböző méretű településeket.
Ez már nem utópia: működő okosvárosok
Ma már léteznek teljesen automatizált kísérleti okos települések, az egyik elsőt a Japánban található Fujisawa városon belül hozták létre. A fenntartható városrészben többek között intelligens kamerák, szenzoros lámpák és járőrök együttműködésére épülő biztonsági ökoszisztémát építettek ki, amely gyakorlatilag láthatatlan. A lakosokat nem korlátozzák kerítések vagy kapuk, ami sokkal szabadabb érzés, a rendszer mégis maximális védelmet nyújt. A működtetésért felelős szervezet folyamatosan figyeli az eseményeket, követik a járműforgalmat vagy a területre lépő személyek mozgását. Az utakat is úgy alakították ki, hogy az autók a lehető legkisebb mértékben zavarják a mindennapokat és a lehető legkisebb veszélyt jelentsék az itt élők számára. Ezen kívül maguk az otthonok is rendelkeznek saját biztonsági eszközökkel, amelyeket integráltak ebbe a nagy hálózatba. Ha az egyik ház riasztója, mozgásérzékelője jelez, arról azonnal értesítést kapnak a kamerák kezelői és az őrök is.
A város közösségi alapkon nyugvó közlekedési rendszerét is úgy alakították ki, hogy a lakóknak ne legyen feltétlenül szükségük saját járműre, ha el szeretnének jutni valahova. A bérelhető elektromos autók és kerékpárok mellett nagy hangsúlyt fektetnek az aktuális útviszonyoktól, közlekedési szituációktól függő intelligens útvonaltervezésre és a megosztáson alapuló használatra. Így a Fujisawaban élő embereknek elég okostelefonon vagy számítógépen elküldeni a központba, hogy hova és mikor indulnának. Az pedig a már meglévő információk alapján különféle opciókat ajánlj fel nekik, amelyek közül kiválaszthatják, melyikkel érhetnek el a leggyorsabban, legkényelmesebben céljukhoz. A rendszer bérelhető autót, kerékpárt ajánl, vagy megmondja, ki mellé ülhetnek be.
A japán példán kívül is vannak olyan több milliós városok, ahol a smart rendszerek komoly szerepet játszanak. Amszterdamban és vonzáskörzetében jelenleg ötvennél is több smart projekt fut, amelyek között megtalálható például egy okos otthon koncepció, okos világító rendszer, csatornára telepített hajók, melyek áramot termelnek, egy taximegosztó szolgáltatás és egy egészséglabor is.
A 8 milliós kínai Nankingban olyan szisztémát fejlesztettek ki, amely szenzorokra és mobil járművekbe épített helymeghatározókra épül. A szenzorok évente 20 milliárd adatot generálnak, amelyek alapján leképezik a település aktuális közlekedési térképét, és ezzel kapcsolatos információkat szolgáltatnak. Ennek köszönhetően, aki úton van, vagy aki a közeljövőben elindulna, tudni fogja, milyenek a forgalmi viszonyok, így ez alapján tervezheti meg az útvonalát.
Jó példa New York is, ahol a Streetline komplex parkolási rendszerének alapját a parkolóhelyeket monitorozó fix érzékelők, és egy külön kiépített kamerahálózat képezi. Ezek egyrészt folyamatosan információt szolgáltatnak arról, hogy hol és mennyi szabad parkolóhely van, ami komoly segítséget jelenthet az autósoknak. Másrészt pedig az így nyert adatokból különféle, parkolási szokásokra, forgalmi trendekre vonatkozó elemzések készíthetők, amelyek befolyásolhatják a Nagy Alma parkolási rendszerének, illetve közlekedéspolitikájának jövőjét.