Tavaly, csak a fővárosban mintegy 4,8 milliárd forint kárt okoztak a lízingcsalók a bankoknak, de a szakemberek szerint ez az összeg néhány év múlva akár tízszeresére is nőhet. Szakemberek fontosnak tartják a fellépést a bűnözők ellen, ám szerintük az autóvásárláshoz kötelezően befizetendő 20 százalékos önrész bevezetése nem jelent megoldást a problémára. Megdöbbentő, hogy a budapesti autólopások harmada lízingcsalás.
© sxc.hu |
Amennyiben az eljárás során nem sikerül a tettes kilétét kideríteni, akkor a nyomozást 30 nap után az elkövető ismeretlen voltára hivatkozva megszüntetik. Megfigyelhető egyébként az – közölte az ORFK –, hogy az egy hónap alatt általában nem sikerül olyan adatot beszerezni, mely alapján a csalás gyanúja megállapítható lenne. Ebből adódik, hogy ez a statisztikában az autó az ellopott járművek kategóriájában fog szerepelni. Később, új információk alapján lehet utófelderítést végezni, de ekkor a már megszüntetett ügyben, nem lopás, hanem – legtöbbször – csalás gyanúja miatt folytatódik az eljárás.
| Finanszírozási csalás |
| „Finanszírozási csalásnak tekintünk minden olyan cselekményt, amikor valaki fizetési szándék, illetve annak objektív lehetősége nélkül, ingó vagy ingatlan dolgot azért lízingel vagy vásárol meg banki kölcsön igénybevételével részletre, hogy utána ennek az értékesítéséből pénzhez jusson, illetve a bank által folyósított összeget eltulajdonítsa.” A klasszikus finanszírozási csalás esetében a lízingre, hitelre vásárolt járművel kapcsolatban az arra jogosult – a tulajdonos vagy az üzembentartó – valótlan tartalmú feljelentést tesz a hatóságnál, miszerint a tulajdonában, vagy birtokában lévő autót valaki ellopta. A bejelentett gépkocsi külföldre – Ukrajnába, Romániába, Szerbiába, Görögországba és afrikai országokba – szállítása és értékesítése már a feljelentés megtétele előtt megtörténik. |
Míg a hitelre történő vásárlás esetén a vevő tulajdonjogot szerez a jármű felett, addig a lízing esetén a lízingbe adó a tulajdonos, a másik szerződő fél pedig csak üzembentartó, és csak a lízing lejárta után válhat csak tulajdonossá. A megvalósítás tekintetében azonban mindegy, hogy hitelre vagy lízingre vásárolt elkövetési tárgyról van szó, mert az csak a bűncselekmény minősítését befolyásolhatja (csalás, sikkasztás, hitelsértés).
A finanszírozási csalás elterjedését többek között az is „segítette”, hogy egyre könnyebben lehet hitelhez jutni. 2007 első félévében a lízingcégek 1050 milliárd forint értékben finanszíroztak gépjárműveket. Megfigyelhető volt, hogy amikor a kereskedők nagyon kedvező hitelkonstrukcióval hirdettek autókat, akkor a lopások száma is megnőtt.
A „lízingcsalások” nemzetközi szinten is nagy problémát jelentenek, így nemcsak hazánkban, hanem Csehországban és Szlovákiában is, ám például Görögországban elhanyagolható ez a bűncselekmény típus.


Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#5)
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#5)
Elszabadult egy BKV-busz a II. kerületben »
A NiT még nem elégedett az elektronikus útdíj kompenzációjával »












Brigi, vannak GPS-es lopásvédelmi rendszerek pl: info@idata.hu<br>és manapság már megfizethető áron, csak keresni kell.<br>