10 ezer euró sérelemdíj és az eljárási költségek kifizetésére kötelezte a magyar államot a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága. Az ítélet szerint a magyar hatóságok ellehetetlenítették a szociális ágazati dolgozók sztrájkjogát. Az érdekvédők abban bíznak, hogy Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter új fejezetet nyit az együttműködésben.
Az egykori közlekedési államtitkár szerint Lázár János törvénymódosítása a vidéki Magyarországot sújtja majd a leginkább.
Az Alkotmánybíróság szerint nem sérti az Alaptörtényt a jog korlátozása, a civilek szerint igen.
Rendőrsorfal zárja le az utcát Orbán Viktor irodája körül, az ellenzéki képviselők így is le tudták bontani a kordonokat.
Több ellenzéki képviselő szerint is alkotmányellenes, ahogyan a sztrájkjogot korlátozta a kormány. Az Alkotmánybíróság most úgy döntött: nem az.
A Jászberényi Tankerület szakmai igazgatóhelyettese a fővárosi tüntetéseket látva írhatta a bejegyzést, mert a városban egyetlen intézményben sem szervezkedtek a pedagógusok. Szerinte bűn, a gyerekeket bevonni a tiltakozásokba, és azok is bűnösök, akik ezt támogatják, vagy szolidárisak velük. A tüntetések vidéki epizódjai.
A diákok és szülők néhol még lelkesebbek is a pedagógusok március 16-ára tervezett sztrájkjával kapcsolatban, mint maguk az érintettek, és nem azért, mert „addig sem kell tanulni”.
Szeged egyik elitgimnáziumának tanárai függesztették fel a tanítást, közel ötszáz öregdiák is kiállt volt pedagógusai mellett.
A hallgatók szerint egyre nehezebb választ adni arra a kérdésre, hogy a tanári hivatást válasszák-e.
Alapvetően nem tilos sztrájkolniuk, de csak veszélyhelyzeten kívül.
A kormány a járványhelyzetre hivatkozva tiltotta meg a légiirányítók sztrájkjogát. Két lehetőség van: ez vagy hazugság, hiszen eközben azt állítja, hogy az ország jól áll a járvány elleni harcban, vagy valójában a turizmus miatt nem engedi a sztrájkot. Az biztos, hogy a Fidesz nem szabályozta, csak még jobban gumiszabályosította a sztrájkjogokat a munkáltató javára.
Megtiltaná a sztrájkot a légi irányítóknak a Ryanair egész Európában. A fapados repülőtársaságnál a francia légi irányítók csütörtökre tervezett sztrájkja ütötte ki a biztosítékot.
Lényegében a sztrájkhoz való jog visszaszerzését kezdeményezi a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) munkavállalói oldala a sztrájktörvény módosítására tett egységes javaslatában – írja a Magyar Nemzet pénteki számában.
A biztosítandó elégséges szolgáltatás szintjét a törvény olyan magasan határozza meg, hogy az észrevétlenné teszi a munkabeszüntetést a Liga Szakszervezetek szerint.
A tagállamok tetemes részének tiltakozása nyomán visszavonta az Európai Bizottság (EB) az úgynevezett Monti-II-es rendelettervezetet, az uniós végrehajtó testület által tavasszal nyilvánosságra hozott kiküldetési irányelv-csomag egy elemét, amely a kollektív fellépéshez való jogot szabályozta volna.
Ma Magyarországon gyakorlatilag lehetetlen sztrájkot tartani "a kormány munkavállaló-ellenes politikájával szemben". Ez nemcsak a munkavállalókat érinti hátrányosan, hanem aláássa a hosszú távú gazdasági fejlődés alapjait is – jelentette ki keddi, Szabó Zsolt választmányi szóvivővel közösen tartott budapesti sajtótájékoztatóján Scheiring Gábor.
A Jobbik sztrájkjogot adna a rendvédelmi dolgozóknak. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény erre vonatkozó módosítását kedden nyújtotta be az Országgyűlésnek Bertha Szilvia és Volner János ellenzéki képviselők.
Az LMP a legdurvább intézkedésnek azt tartja, hogy szombaton körbetelefonálták a szolgálaton kívüli tűzoltókat, azért, hogy állítsanak össze névsorokat arról, melyik társuk volt jelen a megmozduláson.
Szabó Máté ombudsman azt javasolja a jogalkotónak, hogy az új Alkotmány, illetve a sarkalatos törvények kidolgozása során fontolja meg: nem lenne-e érdemes inkább a munkaügyi jogviták rendezésére szolgáló, modern, más országokban már bevált lehetőségekkel - például közvetítés, döntőbíráskodás, vagy utolsó ajánlat intézménye - kiváltani a bírósági utat.
A politika nem kíméli a sztrájkjog szabályozása körüli vitákat sem. A Fidesz beterjesztett javaslata szerint szükség esetén a bíróságnak kell dönteni az elégséges szolgáltatás ügyében. Az előterjesztők állítják, ez megfelel a német sztrájkjogi szabályozásnak, melyet Szabó Máté ombudsman már 2009 októberében követendő példaként említett. Az MSZP szerint viszont a sztrájkjog korlátozásáról van szó, a dolgozókat rabszolgává teszik.
