Igaz ugyan, hogy egy kormányrendelet felülírt egy jogerős bírósági ítéletet, de ez a járvány miatti különleges jogrendben megengedhető – mondta ki az Alkotmánybíróság Schanda Balázs vezette tanácsa.
2021-ben a légiirányítók sztrájkot hirdettek bérköveteléseik elutasítása miatt. A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy a szakszervezet által meghirdetett határozatlan idejű sztrájk jogszerű. Az ítélőtábla ezt helybenhagyta, a végzés 2021. július 20. napján emelkedett jogerőre. Ezután a kormány rendeletben tiltotta meg a sztrájkot a „honvédelmi érdekből nemzeti létfontosságú rendszerelemet üzemeltető légiforgalmi irányító szolgálatnál”.
A szakszervezet alkotmányjogi panasza szerint a sztrájktörvény csak az igazságszolgáltatásnál, a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi, rendészeti szerveknél és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál tiltja a munkabeszüntetést, a szakszervezetekkel kötött megállapodás pedig ehhez hozzáteszi a NAV-ot. A légiirányítók nincsenek felsorolva a tiltott területek között, a kormány tehát alkotmányos jogaikat sértette. Azzal pedig, hogy egy jogerős bírósági ítéletet írtak felül rendelettel, „a végrehajtó hatalom szembehelyezkedett a független bírósággal”, megsértve a hatalommegosztás elvét. (Mint emlékezetes, február elején ugyanez történt a kórházak működésének nyilvánosságával: a bíróság jogerősen kimondta, hogy erről a kórházigazgatók dönthetnek, egy kormányrendelet azonban utólag mégis elvette ezt a jogukat.)
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium, amelynek levele szokatlan módon nem olvasható az Ab honlapján, az Ab-határozat indoklása szerint azzal védte a rendeletet, hogy „a járvány kezelése, annak következményei enyhítése és leküzdése céljából szükségessé váló intézkedések maradéktalan teljesítése”, továbbá „számos nemzetközi kötelezettség zavartalan teljesítése” érdekében volt szükség a tilalomra.
Az Ab már korábban kimondta, hogy „a sztrájkjog egy sajátos, nem alanyi jogi természetű alapvető jog, amely nem áll alapjogi védelem alatt”, de „a gyakorlásából való kizárásnak csak valamely Alaptörvényben megfogalmazott jog, érték, cél védelme érdekében, azzal arányosan van helye”. A vitatott rendelet azonban „a munkabeszüntetés jogától nem fosztja meg általánosságban az érintett dolgozókat, hanem ennek a jognak a gyakorlását tiltja a különleges jogrend időtartama alatt”. Az indoklás megismétli Palkovics László érveit: a légiforgalmi szolgálatnak teljes körűen és folyamatosan kell működnie a jelenleg fennálló veszélyhelyzetben, a bíróság által megfelelőnek tartott „még elégséges szolgáltatás” olyan kockázatot rejthet magában, amelyre figyelemmel „nem szükségtelen a munkabeszüntetéshez való jog gyakorlásának megtiltása a veszélyhelyzet idejére”.
Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította.
