Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A sztrájkjog szabályozásának új rendelkezése – vagyis az, hogy az elégséges szolgáltatással kapcsolatos megállapodás, illetve annak hiányában a bíróság döntése szükséges a sztrájk megkezdéséhez - nem a sztrájkjog új típusú, eddig nem ismert korlátozását hozza magával, hanem a törvény előírásainak betartását szolgálja - közölte Szabó Máté ombudsman hivatala csütörtökön.
Szabó Máté ugyanakkor azt javasolja a jogalkotónak, hogy az új Alkotmány, illetve a sarkalatos törvények kidolgozása során fontolja meg: nem lenne-e érdemes inkább a munkaügyi jogviták rendezésére szolgáló, modern, más országokban már bevált lehetőségekkel - például közvetítés, döntőbíráskodás, vagy utolsó ajánlat intézménye - kiváltani a bírósági utat. Az ombudsman a közleményben emlékeztet: a sztrájktörvény a jogszerű sztrájkot korábban is az elégséges szolgáltatás biztosításához kötötte, de annak elmaradáshoz nem fűzött jogkövetkezményt.
Kiemeli: a sztrájktörvénynek egyrészt védenie kell a sztrájkban részt vevők jogait, hiszen a sztrájkhoz való jog – a sztrájktörvényben meghatározott korlátok között – Alkotmányban biztosított jog. Másrészről védenie kell a sztrájkban tevékenyen részt nem vállaló, annak hatásait "elszenvedő" állampolgárok jogait is, hiszen a sztrájkjog gyakorlása szükségszerűen az ő alapjogaik érvényesülésének korlátozásával jár.
Szabó Máté szükségesnek tartotta volna, hogy a módosító javaslat benyújtását széleskörű szakmai párbeszéd előzze meg, mert ennek során az érintett ágazatok munkáltatói, munkavállalói érdekképviseleti szervei, illetve a terület szakértői kifejthették volna a javaslataikat. A jogalkotónak lehetősége lett volna arra is, hogy a szakmai viták tapasztalatai alapján megvizsgálja egyes vitás kérdések megoldásának alternatív lehetőségeit.
A többi között azt, hogy a felek közötti vitát feltétlenül szükséges-e bírósági útra terelni, és valóban a munkaügyi bíróságnak kell-e döntenie az elégséges szolgáltatásról. Kérdés az is, hogy a bírói út nem teszi-e túlságosan hosszadalmassá a sztrájkot megelőző egyeztető eljárást, és vajon a bíróság milyen szempontok alapján fogja eldönteni, hogy az egyes ágazatokban mi az elégséges szolgáltatás mértéke - fejti ki az ombudsman. Egyben felkérte a közigazgatási és igazságügyi minisztert és a nemzeti erőforrás minisztert, hogy az alkotmányozás folyamatában, valamint a munkajog esetleges jogalkotói felülvizsgálatakor "kísérje figyelemmel a sztrájkra vonatkozó joganyag pontosítását".
