Nem nyomták meg egyik gombot (igen-nem-tartózkodom) sem a fideszes EP-képviselők, amikor egymást követően három emberi jogi kérdésről kellett volna állást foglalni csütörtökön. Az első arról szólt, hogy az EP elítélte, amikor Iránban iskoláslányok százait mérgezték meg tavaly november óta, csak azért, hogy megakadályozzák őket abban, hogy iskolába menjenek.
Az Európai Parlament állásfoglalásában sürgette a hatóságokat, hogy „biztosítsák a lányok számára megkülönböztetésmentes hozzáférést az oktatáshoz, a képviselők felszólítják az iráni rezsimet, hogy helyezzen hatályon kívül minden olyan jogszabályt, amely hátrányosan megkülönbözteti a lányokat és a nőket”.
Tunéziával kapcsolatban az EP mély aggodalmának adott hangot, Said elnök „tekintélyelvű sodródása” miatt és azt kérték a tunéziai hatóságoktól, hogy haladéktalanul engedjék szabadon Noureddine Boutart, a legnagyobb tunéziai független rádióállomás igazgatóját, akit a múlt hónapban tartóztattak le a terrorelhárító egységek politikai indíttatású és megalapozatlan vádak miatt.
A Parlament felszólította a hatóságokat, hogy bocsássanak szabadon minden más önkényesen fogvatartott személyt, beleértve az újságírókat, bírákat, ügyvédeket, politikai és szakszervezeti aktivistákat, tartsák tiszteletben a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságát, valamint a munkavállalók jogait, összhangban Tunézia alkotmányával és nemzetközi szerződéseivel.
Harmadikként a Parlament felszólította a kambodzsai hatóságokat, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül bocsássák szabadon Kem Sokha ellenzéki vezetőt, valamint minden olyan ellenzéki aktivistát, akit politikai indíttatású vádak miatt elítéltek vagy őrizetbe vettek.
A képviselők sürgetik a hatóságokat, hogy 2023 júliusában biztosítsák a szabad és tisztességes választásokat, és biztosítsa a legnagyobb ellenzéki párt, a Kambodzsai Nemzeti Mentőpárt (CNRP) szabad működését, hogy részt vehessen a 2023-as választásokon.
Az, hogy a Fidesz nem szavaz, nem új keletű, de mindez idén arányait tekintve sokkal nagyobb méreteket öltött. Csak ebben az évben a Fidesz négy szavazáson nem vett részt, ezeken elsősorban Oroszországot ítélték el és a képviselők egyúttal kiálltak Ukrajna mellett. Valamint ugyanerre a sorsra jutott egy-egy emberi jogi ügy Egyenlítői-Guineával, illetve Marokkóval kapcsolatban.
Pedig most a szavazólapról egyértelműen kiderül, hogy a fideszes képviselők jelen voltak. Más esetekben ugyanis – ezek a szavazások az emberi jogi ügyek után közvetlenül következtek – Bocskor Andrea, Deli Andor, Gál Kinga, Győri Enikő, Hidvéghi Balázs, Kósa Ádám és Tóth Edina, tehát a 12 képviselő közül 7 az ülésteremben volt – és hol szavazott, hol nem.
