Ez van a ma gazdaságban: erősödő forint, növekvő infláció

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint – amely az Erste Bank együttműködésével készült – az infláció emelkedik, az egyensúly azonban javulni kezd. A befektetők bizalma, s ezzel a forint ismét erősödik.

Felül a forint. Gyengülés és visszaerősödés © hvg.hu

A magyar gazdaság 2006-ban az I. negyedévhez képest lassul , az I. negyedévi 4,9 százalékos ütem a II. és III. negyedévre 3,8 százalékra mérséklődött. Az ipari fejlődés gyors, az építőipar termelés viszont – igaz rendkívül magas bázishoz képest – csökkenő. Lassult a lakossági fogyasztás és a beruházások dinamikája, pontosabban ez utóbbi a II. és III. negyedévben volumenben is visszaesett. Rendkívül dinamikus viszont a kivitel, s ugyancsak gyors, de attól egyre jobban elmaradó az import fejlődése. Ennek megfelelően a belföldi felhasználás növekedési üteme jóval elmarad a GDP-étől (a II. és a III. negyedévben a belföldi felhasználás csökkent).

Az eddigi gazdasági folyamatokban a költségvetési kiigazításnak (az adóemeléseknek és támogatás-csökkentéseknek) még alig volt szerepe , annak hatása – főleg a közszolgáltató és hazai fogyasztói piacokra termelő/szolgáltató ágazatokra – inkább csak 2007-ben lesz érzékelhető. Viszont az adatokból egyértelmű, hogy a költségvetési magatartás a korábbi évekénél sokkal fegyelmezettebbé vált (a természetbeni társadalmi juttatások, a közösségi fogyasztás és – az autópálya-építés kivételével – az állami beruházások határozottan csökkenni kezdtek). Végeredményben 2006-ban a gazdaság az előző évi 4,2 százalékot megközelítő ütemben, 4,1 százalékkal, kifejezetten exportvezérelt módon növekszik. A fogyasztás és beruházás 1,5 illetve 2 százalék körüli növekedése várható.

Az export volumene közel 5 százalékponttal gyorsabban nő, mint az import, a cserearányok azonban mintegy 2 százalékkal romlanak. A folyó fizetési és tőkemérleg hiánya nagyjából a 2005. évivel lesz azonos, mivel a külkereskedelemi hiány csökkenésével és a növekvő EU-forrásokkal szemben nő a jövedelemkiáramlás. Ez utóbbi jelentős része, mint újra-befektetett profit viszont a tőkebeáramlást erősíti.

A IV. negyedévben már a kiigazítás is érzékelhetően mérsékli a belföldi kereslet növekedését . A bruttó bérek növekedési üteme kissé lassul, viszont a nettó bérnövekedés az egyéni járulékok emelése miatt ennél sokkal erőteljesebben fékeződik. Közben az áfa-emeléssel és a háztartási energia árának emelkedésével összefüggésben az infláció gyorsult, így az év első felében jellemző 5 százalék feletti reálbér-növekedés az év végére csökkenésbe megy át, miközben az év egészében 3,5 százalék os reálbér-növekedés várható. A nyugdíjak reálértéke hasonló pályát befutva és hasonló mértékben, 3,6 százalék kal emelkedik.

Az államháztartásban a javulás ugyan megkezdődött, de a 2006. évi deficit (kábé 9,5 százalék ) így is messze nagyobb lesz az előző évinél (7,5 százalék ) és a módszertani változások figyelembe vételével módosított tervezettnél (7,5-8 százalék ). Az infláció 2006 első felében 2-3 százalék között ingadozott, a kiigazítással összefüggésben viszont az év közepétől meredeken emelkedett, novemberben elérte a 6,4 százalék ot. 2006 átlagában 3,9 százalékos, decemberben 6,5 százalék körüli áremelkedés várható. Az év közepétől a forint összességében mintegy 10 százalékkal gyengült, a kamatok számottevően emelkedni kezdtek . Mivel szeptembertől a pénzpiacok egyre hitelesebbnek tekintették a gazdaságpolitikát, a forint korábbi gyengülésének szinte egészét már visszaerősödte . Az euró-forint árfolyam így az év egészében 264 körül, az év végén 250-255 között lesz.