A múlt heti indulás óta 131 ezren töltötték ki a Közlekedési és Beruházási Minisztérium közlekedésbiztonsági kérdőívét – hangzott el a tárca keddi háttérbeszélgetésén. A szeptember elejéig elérhető kérdőív többek között a kirívó gyorshajtás, az illegális utcai versenyzés, az elektromos rollerek szabályozása, valamint az automatikus ellenőrzési rendszerek alkalmazásáról kéri ki az emberek véleményét.
https://hvg.hu/cegauto/20260716_a-szakminiszteriumnak-elege-lett-mindenki-elmondhatja-mit-csinalna-az-utakon-szaguldozo-potencialis-gyilkosokkal
A minisztérium szerint a magas részvétel azt mutatja, hogy a téma érdekli az embereket, különösen úgy, hogy a kérdőívet nem népszerűsítették fizetett hirdetésekkel. Az eddigi részeredmények alapján valamennyi feltett kérdésnél többségben vannak az adott javaslattal egyetértők: az arány kérdéstől függően valamivel 50 százalék feletti és 88 százalék közötti. Ez azt jelenti, hogy a többség egyetért a tervezett szigorítással. A tárca ugyanakkor reprezentatív kutatást is készít, a kérdőívet pedig iránymutatásnak, nem internetes szavazásnak tekinti.
A legmegosztóbb felvetések közé tartozik, hogy a közlekedési bírságokat az elkövető jövedelméhez vagy az autó értékéhez igazítsák-e. Vizsgálják azt is, hogy a kirívó gyorshajtás önálló büntetőjogi tényállás legyen, illetve súlyosító körülménynek minősüljön, ha a jelentős sebességtúllépés súlyos sérüléssel vagy halállal végződő balesethez vezet. A felvetés szerint lakott területen óránként 120, azon kívül 200 kilométeres sebességtől lehetne kirívó gyorshajtásról beszélni. A minisztérium külföldi, köztük német és osztrák példákat is vizsgál.
Vitézy Dávid közölte: a cél nem az, hogy automatikusan börtönbe kerüljön, aki például 160-nal hajt a Váci úton, hanem hogy a büntetőeljárás és akár a felfüggesztett szabadságvesztés lehetősége nagyobb visszatartó erőt jelentsen. Felmerült a többszörösen visszaesők autójának elkobzása is.
Az átlagsebesség-mérés egyszerű mutatvány
A tárca támogatja az átlagsebesség-mérés bevezetését autópályákon, gyorsforgalmi utakon és például az Árpád hídon. Ehhez a minisztérium szerint már rendelkezésre áll a szükséges technikai képesség és a rendszer a hagyományos sebességmérőknél olcsóbban is kialakítható, mivel elegendő a rendszámot és az áthaladás időpontját rögzíteni.
Kiterjeszthetik az objektív felelősség körét is. Így a jármű üzembentartója felelhetne például a buszsáv, a kerékpársáv vagy a vasúti átjáró szabálytalan használatáért, illetve a kerékpársávban történő megállásért. A minisztérium megerősítette, az intézkedések célja nem a költségvetési bevételek növelése, hanem a közlekedési szabályok hatékonyabb betartatása.
A rollerek esetében a 25 kilométer/órás tervezési sebesség lehet a kategóriák közötti határ: ez alatt a kerékpárokhoz, efelett a segédmotoros kerékpárokhoz hasonló szabályok vonatkozhatnának rájuk. Az alsó korhatárra vonatkozó lehetőségek közül az eddigi eredmények szerint a 16 éves kor kapta a legnagyobb támogatást a kérdőívet kitöltők körében. A háttérbeszélgetésen ismertetett előzetes adatok szerint a villanyrolleres balesetek 45 százalékában 25 év alatti személy érintett. A közlekedési balesetek okozóinak mintegy 65 százaléka ugyanakkor személygépkocsi-vezető, míg a gyalogosok és rolleresek aránya körülbelül 4-4 százalék. Tekintettel arra, hogy sokkal több a gyalogos, ez az arány azt mutatja, hogy a rollerhasználat esetében szabályozásra van szükség, amely a súlyos baleseti kockázatokra reagál, de nem lehetetleníti el a rollerek mindennapi, különösen vidéki használatát. A kérdőív nyomán tervezett gyorsabb intézkedések nem az új KRESZ részét jelentik. A minisztérium abban bízik, hogy a módosításokat ősszel elfogadhatják, és egy részük akár januárban hatályba léphet.
A kérdőívet ide kattintva lehet kitölteni.
