Elfelejtett gyümölcsfajtákat hoz újra divatba egy mozgalom

A VM közleménye emlékeztet: az Európai Unió (EU) jóváhagyta az őshonos gyümölcs tájfajták szaporítását és árusítását lehetővé tévő rendeletet, így a tárca a jogszabály megjelentetésével is hozzájárul a kezdeményezés sikeréhez.A minisztérium feladata, hogy a "száműzetésben tartott", elfelejtett fajtákat újra divatba hozza, színesítve ezzel a választékot. A régi őshonos tájfajták - mint például a Szomolyai fekete cseresznye, a Gönc vidéki sárgabarack, vagy a Szentesi rózsavirágú naspolya - nem csak az íz és a gazdag beltartalom miatt értékesek. Ezek a fajták ugyanis az évszázadok során tökéletesen alkalmazkodtak a környezetükhöz, ellenállóak, és általában nem igényelnek vegyszeres kezelést sem.A most kezdődő akciót Kovács Gyula pórszombati erdész, örökségvédő gyümölcstermesztő kezdeményezte. Felhívásában azt kéri, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján mindenki oltson, ültessen egy fát nagyszülei hagyatékából, ezzel őrizze meg a jövőjét. A kezdeményezéshez a Vas Megyei Önkéntes Centrum is csatlakozott, és faültetési akciót hirdetett március 25-ére.Tavaly szeptemberben a VM képviselője is aláírta azt a megállapodást, amelyet Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa kezdeményezett Magyarország természeti örökségének megóvásáért. Az együttműködési programban a VM intézményeinek fajtagyűjteményeiből, illetve a Kárpát-medencei Gyümölcsészeti Hálózat tagjaitól származó csemetéket és szaporítóanyagokat kaphatnak az egyházi és önkormányzati kertek és földek. A cél a tájfajták feltérképezése, helyi és országos adatbázis, illetve fajtagyűjtemények létrehozása.Hernádi LeventeGyümölcsoltó Boldogasszony napja, március 25-e Jézus Krisztus fogantatásának ünnepe. Magyar elnevezése onnan ered, hogy ekkor oltják a gyümölcsfákat. Ez az ünnephez fűződő hiedelmekben is tükröződik: Göcsejben például úgy tartották, hogy nem szabad letörni vagy levágni azt a fát, amelyet ezen a napon oltanak, mert vér folyik belőle - ismerteti a VM közleménye.