A Magyar Nemzeti Bankra jellemző vállalati kultúrát teljesen átszabja a Matolcsy-rezsim. Az új vezetőkről süt a házon belüliekkel szembeni bizalomhiány. A szervezet átalakítása és a térfoglalás egyelőre fontosabbnak tűnik az új menedzsment számára, mint a jegybank fő tevékenységének jogfolytonos, szakszerű ellátása – így festette le a jegybankelnök-váltás utáni, március óta tartó helyzetet a hvg.hu-nak több, egymástól független jegybanki forrás is.

Az MNB jövő hét csütörtökön publikálja fő termékét, az inflációs jelentést, aminek az elkészülte egy pontosan ütemezett folyamat eredménye. Előre le van fektetve, hogy mikorra milyen anyagoknak kell bemenni a monetáris tanács elé, hogy a fontos csomópontoknál döntések születhessenek, és a jelentés időben elkészülhessen. A hvg.hu információi szerint kulcsfontosságú egyeztetések maradtak el, emiatt az inflációs jelentés összeállításában már van egy kis csúszás. Emellett úgy tudjuk, egy másik fontos jegybanki dokumentum, a stabilitási jelentés publikálásának az elhalasztásáról már döntés is született.

Matolcsy és Széchenyi: Hitel? Az lesz!

MTI / Bruzák Noémi

Nem kommunikál

„Míg Simor András annak idején hamar összerántott egy állománygyűlést, ahol bemutatkozott és ismertette elképzeléseit, ilyenre Matolcsy még nem kerített sort. Eddig azt láttuk, hogy az emberei megszállják a házat, de a vezetőség lényegében alig kommunikál” – mondta a hvg.hu-nak egy neve elhallgatását kérő MNB-s forrás, aki a legfurcsábbnak azt tartja, hogy az újsütetű menedzsment nem hívja össze a működés szempontjából kulcsfontosságú szakmai fórumokat.

A monetáris fórum a jegybank életében hagyományosan arra szolgált, hogy a készülő szakmai anyagokat széles körben, „több szem, többet lát” alapon kibeszéljék. Ezen hagyományosan nemcsak a téma szűkebben vett felelősei vettek részt, hanem igen sokan a stábból. Ilyenen simán előfordult, hogy egy elemző ellentmondott a feljebbvalójának, és a dolgok általában széleskörű vita után, konszenzusos alapon dőltek el.

A monetáris fórum gyakorlatilag szünetel, mióta Matolcsy belépett, és csak ígéret van arra, hogy újraindul. Hasonlóan elmaradt több olyan szakmai míting is, amely az inflációs jelentéshez kapcsolódott. A jelek elég egyértelműek: az MNB új vezetése inkább a rendkívül szűkkörű konzultációkban érdekelt, ahol legfeljebb a téma közvetlen felelőse vesz részt a stábból, ami viszont sokat ronthat a munka minőségén. Úgy tudjuk, Matolcsy nem kért számítógépet magának, ami azt jelenti, hogy nem tudja folyamatosan követni az aktuális trendeket, hozamokat, kamatokat a jegybank saját, a Reuterséhez hasonló belső információs rendszerén. Ez pedig nagyon furcsa hozzáállás az MNB irányítójától.

Listáz?

Rendkívül frusztrálja az elemzőket az a pályázati felhívás is, amely hétfő délután futott végig a belső levelezőrendszeren, és 16 témában vár pályamunkákat a jegybanki munkatársaktól. A témák egy része olyan, amelyekről kész jegybanki publikációk vannak, és a dokumentumtárból mindenki számára elérhetők. Érthetetlen, miért rendelik meg őket. Több téma leírása eleve tendenciózus. Ilyen például, hogy a Matolcsy vezette zsűri az elmúlt hónapok kamatcsökkentéseinek a pozitív hatásairól vagy a 2008 utáni válságszakaszban nem alkalmazott monetáris eszközök elmaradt hasznáról is vár pályamunkát.

A témafelvetések egy része ugyanakkor azt a benyomást kelti, mintha a kiíró ötleteket várna egy-egy szokatlan monetáris intézkedés és annak hatásainak az értékelésére, alátámasztására. Ilyen az, amikor például a magyar monetáris politika megújítására kérnek éceszeket. A pályázati részvétel nem kötelező, ellenben lehet rá munkaidőben is készülni, a legjobbaknak pedig külön pályadíjakat osztanak (arany-, ezüst- és bronzfokozat). A kiírás szervezetszociológiailag rendkívül érdekes helyzetet teremt.

Pályázati felhívás

hvg.hu

A stábban a legtöbb feszültséget az okozza, hogy az elemzők viszonyulását a pályázathoz a menedzsment felhasználhaja a listázásukra. Amennyiben a stáb ellenáll, és az elemzők csak azokban a témakörökben nyújtanának be pályázatot, ami arccal vállalható, illetve amiről már kész jegybanki anyagok vannak, akkor szervezetileg egységesnek tűnhet fel a stáb, viszont hidegháború indulhat el. Ugyanakkor biztosan lesznek olyanok, akik kiugranak, és karriervágyból, vagy épp hazafias kötelezettségből, kármentés címén (hogy a vezetőség monetáris tervei okozta károkat minimalizálják) beszállnak Matolcsy játékába, és aktívan részt vesznek a megvalósításban. Ilyen körülmények között az érintetteknek jelen pillanatban nehéz másra gondolniuk, mint hogy az ország legjobb elemző-közgazdász csapatának a szétverése kezdődött el.

Kontraszelekció és személyzeti politika

A jegybank központi területeit érintő személyzeti döntés némelyike meglehetősen ijesztő. Szakmailag biztosan szűk keresztmetszetet jelent, hogy Balog Ádám személyében olyan alelnököt választott Matolcsy magának, akinek semmilyen monetáris tapasztalata nincs. Míg a másik két alelnököt lefokozták, addig Baloghoz osztották azt a két fő jegybanki területet (monetáris politika, pénzügyi stabilitás), melyeken eddig Karvalits Ferenc és Király Júlia osztozott. Ahogy egy neve elhallgatását kérő banki forrás a hvg.hu-nak mondta, „ennél nagyságrendekkel jobb skillekkel is sok lenne egy embernek egy ekkora terület, amelyhez még a hitelezés ösztönzést is hozzácsapták”. Ez szerinte nem tartható fent sokáig, meglehet, Karvalits hónap végi távozásával a monetáris tanácsba frissen belépett Pleschinger Gyula, volt NGM-es államtitkár vesz át majd több területet.

Ügyvezetői igazgatói szinten a fő területeket alkalmas, a jegybankban szocializálódott emberek vezetik (Palotai Dániel a monetáris politika megvalósításáért felel, Nagy Márton pedig a pénzügyi stabilitásért és a hitelösztönzésért). De míg Nagy Márton munkáját csupa régi MNB-s igazgató segíti, a Palotai Dániel alá tartozó igazgatók közül a fiskális elemzések területéért felelős vezetőt, a szakmailag támadhatatlannak tartott Gereben Áront elbocsátották, és még nem tudni, ki lép a helyére. A monetáris stratégiai anyagok készítéséért felelős Gerendás Jánosnak – aki szintén az NGM-ből zsilipelt át a jegybankba – pedig nincsen értékelhető monetáris tapasztalata.

Ezek a posztok rendkívül kényesek, hiszen a fiskális elemzésekért felelős igazgató tartja a hátát a gazdaságpolitikáról szóló szakmai anyagok miatt (hogy áll a növekedés, az államadósság, az infláció stb., melyekkel kapcsolatos megállapítások gyakran vitára adnak okot a mindenkori kormánnyal). Gerendás János, volt helyettes államtitkár pedig a monetáris stratégiai anyagok (policy, eszköztár, pénzügyi piacok) elkészültéről gondoskodik – ezek alapozzák meg a monetáris tanács kamatdöntéseit. Kérdés, hogy egy olyan környezetben, amikor a kamatcsökkentés pozitív hatásairól kérnek be elemzéseket, Gerendáson keresztül mekkora nyomás nehezedik majd a stábra . Az elemzők mennyire lehetnek függetlenek, illetve hogy kifelé például mennyire lesz  transzparens egy kamatcsökkentést megalapozó döntés.

Visszatér a papír

A jegybankban nemcsak a fő tevékenységi területeken történnek jelentős változások, hanem az üzem egyéb területein is. A legfurcsább változás, hogy a jegybank, amely a nyilvánosság felé az elektronikus ügyintézést és papírmentes vállalatvezetést propagálja, visszatérni készül a papír alapú rendszerekhez. Kedden elnöki utasítás jelent meg az utalványozás rendjéről, melyben az áll, hogy minden kötelezettségvállalás-tervezetet Nagy Róza főigazgatónak kell aláírnia, és csak azután lehet bármit is megrendelni. Ugyanez a helyzet a teljesítésigazolásokkal és a számlákkal. Közben a főigazgató sürgősen nyomtatókat rendelt, „a sokmilliós számlautalványozási munkafolyamat pedig mehet a kukába” – mondta a hvg.hu-nak a jegybanki üzem működésére rálátó forrás. Ez különösen azért visszatetsző, mert az egyik ÁSZ-jelentés arról írt, hogy egy személyre vetítve túl sok PC-t használnak a jegybankban. Az új vezetőség most PC-k helyett tableteket rendelt a nyomtatókon kívül.

MNB, belülről: Szép, világos munkahely

Fazekas István

Az MNB a vezetőváltásokról azt kommunikálta, hogy az eddigi 112 cégjegyzésre jogosult vezető és szakértő közül 22 fő esetében lesz változás, és hogy március végéig a teljes cserére sor kerül. Úgy tudjuk, az elbocsátások kész lista alapján zajlanak, az indoklások általában elmaradnak, és több esetben olyan emberek is áldozatul estek a személycseréknek, akiket a környezetük inkább jobboldalinak tartott, vagy akik alsóbb szinten, a „tűzvonaltól távol” dolgoztak.

Kirúgottak és érkezők

Néhány kirúgásról a sajtó már korábban beszámolt: elküldték Csermely Ágnest, az elemzői csapat vezetőjét, aki az interneten értesült arról, hogy a pozíciója megszűnt, és Benczúr Pétert, a kutatási részleg vezetőjét. A frissen bevezetett főigazgatói szint alá tartozó területeken dolgozók közül megválnak a központi beszerzés és a működési szolgáltatások vezetőjétől. Az iratkezelési csoport vezetőjétől azt követően köszöntek el, hogy előző héten végigoktatta az iratkezelési rendszerre az újonnan érkezetteket. (Az ÁSZ-jelentés azt is kifogásolta, hogy az iratkezelési rendszer nem volt auditálva.) De revizor és adószakértő is kénytelen volt távozni, feltehetően, mert kellett a státuszuk. Az emberi erőforrások vezetője felmondott, de letöltetik vele a 4 hónapos felmondást, „neki kell kirugdosnia az alacsonyabb szervezeti szinteken dolgozókat".

Az újak térfoglalásáról már több részlet is megjelent: Nagy Róza valóban az egyik legnagyobb tárgyalót szemelte ki a titkárságának, de szó van arról, hogy a Széchenyi termet visszakapják az elemzők a tanácskozásaikra. Azt is megerősítették a kérdésünkre, hogy az újak közül többen körbejárták az épületet, és fényképezgettek, hogy melyik a legvilágosabb szoba, és hová költöznének be. Volt olyan eset is, hogy egyszerűen átvitettek a szobájukba virágokat, szőnyeget, ha megtetszett nekik, és a tulajdonosának úgy kellett utánamennie. És még akár péntek délután is tettek ki embereket a szobájukból azzal, hogy hétfőn már nem ott kezdenek. Annak ellenére, hogy költségcsökkentési programról döntött Matolcsy a belépése után röviddel, az osztályokon legalább egy tucat fiatal tűnt fel. Volt olyan részlegvezető, aki véletlenül vette észre a telefonkönyvben, hogy a részlegén státuszban van valaki, akiről még sosem hallott.