Ahhoz képest, hogy mást sem hallottunk az elmúltnégyévben, hogy megvédték a nyugdíjunkat, ha a felszín alá nézünk, sokkal aggasztóbb valós folyamatokat látunk. Össztársadalmi és politikai sunnyogás van, az állam lemondott 2-4 millió szegény emberről, nem tudjuk, ők hogyan kapnak nyugdíjat – mondja Holtzer Péter nyugdíjszakértő, aki szerint meg kell barátkoznunk azzal a gondolattal, hogy az államtól már csak harmadannyi nyugdíjat fognak kapni a most 35-40 évesek, mint a mostani nyugdíjasok, és akkor már 70 év lesz a nyugdíjkorhatár. 20-30 millió forintot félre kellene tennie annak nyugdíjas korára, aki nem akar alábbadni életszínvonalából, és el kell fogadni, hogy sokkal jobban magunkra leszünk utalva. A nyugdíjrendszernek a mai 35-50 évesek a legnagyobb vesztesei. Az pedig vicc, hogy igazából korrekt számaink sincsenek a ma és a jövő nyugdíjasairól. Mi lesz azzal a tömeggel, aki a rendszerváltáskor elveszítette munkáját, és azóta sincs nagyon neki? A Nyugdíj- és Időskor Kerekasztal (NYIKA) volt elnökével ezekről és más dolgokról is beszélgettünk.

De van olyan probléma, amely ezeknél is gyorsabban van itt. Aki nem igazolja magát év végéig, nem fér hozzá a nyugdíjához. Nem tud fizetni januártól egészségkártyával, és nem folyósíthatnak számára nyugdíjat az önkéntes pénztárából annak, aki év végéig nem megy be azonosítani magát a pénztárához. Nem kell mást tenni, mint személyesen be kell menni az egészség- vagy nyugdíjpénztárhoz, és be kell mutatni az érvényes iratokat (személyi igazolvány/jogosítvány/útlevél és lakcímkártya). Ez a párperces procedúra az emberek védelmét szolgálja, a pénzmosás elleni törvényt kell betartani: szó sincs arról, hogy a nyugdíjpénztárban elhelyezett vagyon elveszne vagy bárki rátenyerelne. Mivel több mint egymillió önkéntes nyugdíjpéntári tag van, ezért érdemes nem az utolsó napokra hagyni az azonosítást, mert év vége felé nagy torlódások lehetnek a pénztáraknál.

Schóbert Norbi eddig a mennyekben érezhette magát, cégét a tőzsdére viszi, már második héten lehet jegyezni részvényt, de mostanra olyasvalami történt, ami jelzi, egy kicsit mintha megbicsaklana a folyamat. Előbb a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (Tebész) kongatta meg a vészharangot. A Tebész szerint megkérdőjelezhető a Norbi Update Lowcarb Nyrt. jelenleg folyó részvényértékesítésének jogszerűsége, ezért a szövetség kérte a Magyar Nemzeti Bankot (MNB), mint felügyeleti hatóságot a nyilvános részvényértékesítés azonnali felfüggesztésére. A cég visszautasította a Tebész vádjait, amelyek szerinte valótlan állításokat tartalmaznak. A jegybank gyorsan lépett, a Tebésznek adott igazat. Részvényértékesítési tájékoztatójának kiegészítésére kötelezte a Norbi Update Lowcarb Nyrt.-t a jegybank, és ennek közzétételéig felfüggesztette a papír forgalomba hozatali eljárását.

És ha már jegybank, nem csak a szigornak ad otthont az MNB, hanem a bőkezűségnek is. Eurómilliókkal olcsóbban hirdették az Eiffel Palace-t, mint amennyiért Matolcsyék megvették. Az épület kínálati ára 5,3 millió euróval, vagyis jó másfél milliárd forinttal kevesebb volt, mint amennyiért aztán a Magyar Nemzeti Bank júliusban megvette a luxusirodaháat – ez derül ki egy januári brossúrából, amit az Átlátszó megszerzett. A Magyar Nemzeti Bank ugyanaznap közleményt jelentetett meg, melyben leszögezték: az ingatlanvásárlás előkészítése és lebonyolítása során nagy körültekintéssel és a jogszabályok betartásával jártak el. Helyreigazítást is kértek, ám a lap ezt nem teljesíti. Az is megér egy misét, hogy a jegybank a mostani igazságügyi miniszter ügyvédi irodájának segítségével vette meg az irodát.

De nem csak erre az ingatlanra nem sajnálja a pénzt a mostani hatalom. Újabb stadiont és utánpótlás-akadémiát építenek Orbánék. A DVTK-stadion felújításának külön miniszteri biztosa is van. A stadion mellé kétmilliárd forintért utánpótlás-akadémiát is építenek. A miskolci projekt összességében 6,5 milliárd forintba kerül majd, a tervek szerint 2016 nyarán adják át az új komplexumot.

Nagy ijedelmet keltett a vagyonos magyarok körében, hogy a svájci privátbankok belengették az adataik kiadását a magyar hatóságoknak. A helyzet tényleg nem túl fényes a pénzkimenekítők szempontjából: Svájc egyre kevésbé ragaszkodik a féltve őrzött banktitokhoz, és jövő januártól a magyar adóhatóság külön bejáratot is kaphat a svájci magyar bankszámlákhoz.

Óriási mennyiségű, több mint 13 tonna sót vetetett le a boltok polcairól az élelmiszerbiztonsági hivatal, mert fogyasztásra veszélyesnek találta. A gond az volt, hogy állati takarmányozásra szánt kálium-klorid felhasználásával gyártották a sót. A túlzott káliumbevitel veseelégtelenségben szenvedő betegek számára lehet kedvezőtlen, és a termékben a vártnál magasabb nátrium tartalom is volt.

Már-már nyíltan tombol a Simicska-Orbán háború. A Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó Mezort Zrt. vezérigazgatója, Purgai Ferenc egy üzemavatón – egy államtitkár jelenlétében - szólt be a kormánynak, és sajnálkozott a nagybirtokok területalapú támogatásának megvonása miatt, ami súlyosan érinti őket. Közben leváltották az állami út- és vasútépítő, a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. két éve kinevezett vezetőjét, amivel a kormány kiszoríthatja a nagy építési pályázati pénzek közeléből a Közgépet, vagyis ez lehet, hogy egy kormányzati csapás lesz a Simicska birodalomra. A háború meglepő fordulata, hogy Simicska Lajos hosszú évek után a nyilvánosság előtt szerepelt, egy lovascentrum átadásán Sárváron, és a fotókat közzétette az érdekeltségébe tartozó Magyar Nemzet portálja.

A kormány gazdasági hátországában dúló háború mellett dübörög a kormány és a bankok háborúja is. A bankok sorra veszítik azokat a pereket, amiket azért indítottak, hogy a törvénybe rögzített vélelemmel ellentétben nem voltak tisztességesek a hitelszerződéseik. Közben a múlt héten benyújtott devizahitelesmentő törvényjavaslat is egyre jobban fáj a bankoknak, az csak most kezd derengeni, hogy csak a hitelesmentés szaldója lesz 900-1000 milliárd forintos veszteség, még további 100 milliárd forintos veszteséget okozhat például az is, hogy a kormány megtiltja nekik a kamatemelést 2016 tavaszáig. Nem csoda, hogy a bankszövetség komor hangulatú közleményt adott ki, és azt írta, hogy a devizahitelesek mentőcsomagját az egész társadalom fogja megszenvedni (ide kívánkozó bónuszpoén: Gyurcsány és Lázár viszont nagyon jól jár). A kormány erre azzal vágott vissza, hogy ők juttatták a magyar családokat a csőd szélére. Az elszámoltatás politikai vetülete mögött azonban más is van: a kormány még éhes, állítólag újabb nagybankot venne, hasonlóan az MKB-hoz, utóbbiból pedig kimazsolázná a zsíros falatokat.

Jönnek a nonprofit állami rezsicégek, a jelek szerint a kormány lényegében a gáz-, áram-, távhőszolgáltatás, valamint a vízművek és a hulladékgazdálkodás komplett államosítását tervezi. Rogán Antal azt nyilatkozta, kétféle nonprofit rezsiszolgáltató cég jöhet létre: az egyikhez az eddigi piaci szolgáltatások tartoznának (a gáz, az áram és a távhő), a másikhoz pedig azokat a szolgáltatásokat delegálnák (mint a vízművek és a hulladékszállítás), amelyek eddig főként önkormányzatiként működtek. A sorrend is ez lesz: először az energiaszolgáltatásra alakul állami holding (döntések erről 2015 tavasza körül várhatóak), a kukás-szennyvizes cég később jön létre.

A hét képe: Orbán Viktor "paradicsomgyárban" járt! Kecskeméten átadták az Univer Zrt. 3,5 milliárd forintos élelmiszer-ipari beruházását, amellyel megháromszorozta eddigi paradicsomfeldolgozó-kapacitását.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!