Az Átlátszó megtalálta azt a marketingbrosúrát, amin januárban 40 millió euróért hirdette tulajdonosa az Eiffel Palace irodaházat, tehát az épület kínálati ára 5,3 millió euróval kevesebb volt, mint amennyiért aztán a Magyar Nemzeti Bank júliusban megvette. A brossúrát az új nevén Nemzeti Befeketési Ügynökség (a korábbi Nemzeti Külgazdasági Hivatal) adta ki, ebben értékes ingatlanokat ajánlanak külföldi befektetők figyelmébe.

Az Átlátszó hétfőn azt írta, hogy a birtokába került részletes költségvetés tanúsága szerint az offshore hátterű befektetőnek kevesebb, mint 31 millió euróba került az Eiffel Palace irodaház megvásárlása és felújítása, amit aztán nettó 45,3 millió euróért értékesítettek a Magyar Nemzeti Banknak, vagyis mintegy 15 millió eurós profitot realizáltak a projekten. A Magyar Nemzeti Bank ugyanaznap közleményt jelentetett meg, melyben leszögezték: az ingatlanvásárlás előkészítése és lebonyolítása során nagy körültekintéssel és a jogszabályok betartásával jártak el. Helyreigazítást is kértek, ám a lap ezt nem teljesíti.

Kovács Attila, az eladó Eiffel Palace Kft. ügyvezetője erre reagálva azt közölte az Átlátszóval, hogy az általunk megjelentett táblázat nem a végső fejlesztési költségeket tartalmazza, mert „nem tartalmaz több olyan tételt, amely a fejlesztés során számunkra kiadásként merült fel”. Kovács szerint az sem igaz, hogy az Eiffel Palace tulajdonosi háttere átláthatalan lenne, mert „az Eiffel Palace Kft.-nek egy magyar, és egy külföldi tulajdonosa van”.

A céginformációs adatbázisokban fellelhető adatok szerint az Eiffel Palace tulajdonosai az ingatlan eladásának időpontjában, július 28-án egy ciprusi offshore cég (Qualmiston Ltd.), és egy a Kis-Antillákra bejelentett offshore cég (Stringston Ltd.) által tulajdonolt magyar cég, az EFPA Estate Ingatlankezelő Kft. voltak – utóbbi tagsági jogviszonyát az ingatlan eladását követően, augusztus 1-jei hatállyal törölte a cégbíróság.