szerző:
Baksa Roland - Máriás Leonárd

Együtt pózolt Szijjártó Péterrel, valamint a Fazekas Sándor agrárminiszter által kitüntetett, de nemrég letartóztatott Kiss Szilárd moszkvai lobbistával, tolta a kormány szekerét kereskedőház és vízumközpont ügyében, öntötte a fociba a pénzt, Győrben pár tízmilliárdos ingatlanfejlesztésbe fogott az a Tarsoly Csaba, milliárdos vállalkozó, akinek az érdekeltsége a Quaestor-csoport. Ügyesen úgy vettek fel 60 milliárd forintot az emberektől kötvényen keresztül, hogy az ezt intéző cégnek mindösszesen 10 millió forint jegyzett tőkéje van. És újabb kölcsönökből fizethették ki az esedékes tartozásokat. A Matolcsy-féle jegybanki vezetés pár hónapja jóvá is hagyta, hogy a kötvényprogramot megtoldja a cég.

Nagyon igyekszik eltolni magától a Fidesz, illetve a kormányzat az eddigieknél is nagyobb botrányt, a Quaestor-cégcsoport ügyeit. Ám nagy mutatvány lenne, ha ez sikerülne, ugyanis számos kapcsolódás van a Quaestor, annak tulajdonos-vezére és a Fidesz-kormány ideje alatt pozícióba emelt politikusok-üzletemberek között: üzletek, képek, mosolygó és egy cél érdekében együttműködő emberek.

A letartóztatott moszkvai lobbista üzlettársa

A Quaestor-csoport a milliárdos vállalkozó, Tarsoly Csaba érdekeltsége. Az üzletembert Fidesz-közeli vállalkozónak is nevezhetnénk, éveken át üzlettársa volt például a kalandos életű Kiss Szilárdnak, a januárban letartóztatott volt moszkvai mezőgazdasági attasénak, keleti gazdasági kapcsolatokért felelős miniszteri biztosnak.

Kiss Szilárd (balról az első) és Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára 2013 szeptemberében Budapesten.
©

A Quaestor-birodalom

Tarsoly Csaba a kilencvenes évek elején kezdte el építeni a vállalkozásait, amelyek mára egy közel negyven cégből álló cégbirodalommá nőttek, ő pedig közel 6 milliárdos vagyonával a leggazdagabb magyarok közé emelkedett. A befektetési tevékenységekkel, energetikával, utazásszervezéssel, sporttal, ingatlanfejlesztéssel foglalkozó és Moszkvában kereskedőházat üzemeltető birodalom központi vállalata az évi egymilliárd forint feletti nettó árbevételű, tízmilliárdos saját tőkéjű Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. Utóbbi befolyásoló tulajdonosa egy lichtensteini offshore társaság, az Insula Management Establishment, melyről 2011-ben a Quaestor Zrt. kommunikációs igazgatója elismerte, hogy Tarsoly Csaba tulajdonában áll. A cégcsoport brókercége, a Quaestor Értékpapír Zrt. Tavaly év végén a Quaestor megvette a Credigen Bankot – az ügyletet a jegybank jóváhagyta, határozatot adott ki – és idén február elején nevezték át Quaestor Bankra.

Kiss Szilárd nem akárki volt a Quaestor-csoportban: a cégbirodalom központi társaságában, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-ben felügyelőbizottsági tagként vállalt szerepet 2003-tól 2011-ig. A Quaestor Energetikai Zrt. részvényese is volt 2006 és 2013 között, valamint a cég felügyelőbizottsági tagja 2006-tól 2011-ig Tarsoly Csabával és feleségével együtt. Kiss Szilárd mellett az egyetlen részvényes a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. volt a  cég beszámolója szerint.

Szijjártó kulcsembere az orosz nyitásban?

Tarsoly Csabát legtöbbször szintén Szijjártó Péter környezetében láthatta a nagyközönség (hosszú évek óta ismerik egymást, még Győrből, ahonnan Szijjártó is indult) az elmúlt években. Főleg a 2010–2014-es Orbán-kormány idején, amikor Szijjártó még külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkárként és magyar-orosz gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztosként járta a világot. A Quaestor-vezér a kormány keleti nyitásának egyik éllovasa: olyasféle figura lehet ő az Oroszország és Törökország felé történt nyitásban, mint a Fazekas–Varga vonalon mozgó, “tűzijátékos” Horváth László a kazah területen, vagy Töröcskei Istvánék Azerbajdzsánban.  

Tarsoly Csaba 2013 áprilisában Szijjártó Péterrel és Kiss Szilárddal együtt nyitotta meg a Moszkvai Magyar Kereskedőházat. A kereskedőházat a Quaestor-csoport hozta létre együttműködésben a magyar állammal, majd beszállt az állami Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH).

Tarsoly Csaba és Szijjártó Péter a kereskedőház megnyitóján 2013 áprilisában, Moszkvában.
©

A Quaestor-csoport nemcsak a közös fotók, hanem a nyilatkozatok szintjén is vállaltan az Orbán-kormány partnere volt az elmúlt években. Szijjártó Péter másfél éve a moszkvai tervekkel kapcsolatban például azt mondta, “a kormány több konkrét eszközzel segíti a magyar élelmiszerexport oroszországi bővítését. Az egyik az idén tavasszal a Quaestor-csoport által nyitott moszkvai magyar kereskedőház, amely a magyar cégek exportját segíti elő.”

Ha tud valamit a Quaestorról, az ügyletekről, kapcsolatba került velük, az ingatlanprojekteken dolgozott, hallott valamit, Tarsoly Csabáról vagy kapcsolatairól tud valamit, a jegybanki vizsgálatról, a kormányzati, pártbéli kötődésről, van információja, tudja, hogyan zajlott és kik vettek részt abban, hogy szemet hunytak sokan a problémák felett, kérjük, írjon az [email protected] címre.

A Quaestor ezzel szép nagy falatot kapott az orosz üzletből: a kereskedőház egy befektetési központból és egy logisztikai raktárbázisból áll, és a kormány szándékai szerint ebben a raktárbázisban oldják meg a Magyarországról Oroszországba érkező, főleg mezőgazdasági – exporttermékek raktározását, és oroszországi elosztását. A kereskedőház befektetések közvetítésével, üzleti tanácsadással, idegenforgalmi és kereskedelmi tevékenységgel, piackutatással is foglalkozik.   

Bár a 444.hu arról írt, hogy a Quaestor az államtól üzemeltetőként fix havi díjat és 50 százalékos jutalékot kaphat minden üzletből, amit behoz, a külügyminisztérium ezt cikkünk megjelenése után azzal igazította ki, hogy a moszkvai kereskedőház a Questor magánkezdeményezéseként indult el, és bár folytak tárgyalások arról, hogy az MNKH Zrt. ehhez a kezdeményezéshez az addigi eseti együttműködéseken túl is kapcsolódik, de szerződést nem kötöttek, és a 444.hu cikkében jelzett havidíjra sem volt a Questor jogosult, és más jogcímen sem jutott közpénzhez. A külügy azt is jelezte, hogy a kereskedőház nem, csak a megbízott partnercégek foglalkoznak állampapírok és letelepedési kötvények kereskedelmével. 

Mindenesetre Tarsoly Csaba az orosz terjeszkedést nagyon komolyan tervezte az utóbbi időkig, és rárepült egy a 2018-as orosz labdarúgó-világbajnokság miatt ígérkező nagy üzletre Volgográdban (a korábbi Sztálingrád): a volgográdi buszpályaudvar területén egy többfunkciós épületegyüttest építenének, erről már alá is írta a megállapodást az orosz illetékesekkel.   

Vízumbiznisz Szijjártó bábáskodásával

Szijjártó Péter tavaly november végén egy másik fontos moszkvai megnyitón is részt vett: akkor már külügyminiszterként Kiss Szilárd orosz feleségévével, Jelena Cvetkova üzletasszonnyal együtt ünnepélyesen átadta a moszkvai magyar vízumközpontot. A szalagátvágásban segédkezett Tarsoly Csaba is, ugyanis a központot az egyedüli tulajdonában álló Visaworld-Center Kft. és Jelena Cvetkova hozta létre.

Szijjártó Péter, Jelena Cvetkova és Tarsoly Csaba a vízumközpont megnyitóján Moszkvában, 2014 novemberében.
©

A vízumközpontot nagy lendülettel indították, Jelena Cvetkova azt nyilatkozta, 50 hasonló iroda nyitását tervezik. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy üzleti alapon működő konzulátus: schengeni beutazási kérelmeket fogad be egy pazar, közel 500 négyzetméteres irodában, 30 alkalmazottal. Így a központ lényegében annak köszönhetően jöhetett létre, hogy kiszerveztek egy tevékenységet, amire addig csak a magyar konzulátus volt jogosult. A moszkvai magyar konzulátus vezetője tavaly a kiszervezést azzal indokolta, hogy nagyon megnőtt a kérelmek száma, és hamarosan biometrikus adatfelvételt is kell végezni.

Szijjártó Péter a jelek szerint gyorsan levágná magáról a quaestoros szálakat: miután a Quaestor engedélyét részlegesen felfüggesztette a Magyar Nemzeti Bank, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kedd reggel közölte: azonnali hatállyal felbontja a szerződéseket a Quaestor-csoport elnök-vezérigazgatójának érdekeltségi körébe tartozó cégekkel az isztambuli kereskedőház, valamint a moszkvai vízumközpont üzemeltetéséről. (A moszkvai magyar vízumközpont kedden este azt közölte, hogy az MTI-től értesültek a szerződésbontásról, valamint azt, hogy a központ a szokásos ügymenetben működik, és a Quaestornak nincs befolyása a központot működtető cégre.)

A török kereskedőháznál feltűnt Orbán

A Quaestor hozta ugyanis létre Isztambulban a Török-Magyar Kereskedőházat. Ott már nem Szijjártó Péter, hanem Orbán Viktor miniszterelnök bábáskodott, aki 2013 decemberében járt Törökországban, és megállapodott a kereskedőház megnyitásáról.

Orbán Viktor Törökországban 2013 decemberében.
©

Ez valószínűleg már csak formaság volt, ugyanis a Quaestor 2013 decemberében meg is nyitotta a törökországi kereskedőházat. A kereskedőház vezetője, ahogyan a moszkvai esetében is Tarsoly Csaba, és a vezetők többsége quaestoros. A külügy ehhez azt fűzte hozzá, hogy az isztambuli kereskedőház nem szerződéses-megbízásos viszonyban működött, hanem egy vegyesvállalat jött létre TMTE néven, amelyben az MNKH, Tarsoly Csaba és egy török üzletember vett részt, de az MNKH már kezdeményezte ennek a vegyesvállalatnak a felbontását.

A Quaestor-ügyletek

A Quaestort sokan egy cégként ismerik, pedig ez egy cégcsoport. Az igazán nagy baj jogilag a kötvényeket kibocsátó Quaestor Financial Hrurira Kft.-nél van. A kötvényeket, amelyből gyakorlatilag bárki vehetett (ezért aztán sok ezer magánszemély fut most a pénze után), egy olyan cég bocsátotta ki (adta el), amelynek mindösszesen 10 millió forint jegyzett tőkével rendelkezik – így tartozik most 6000-szer nagyobb összeggel, körülbelül 60 milliárd forinttal azoknak, akik vettek a kötvényekből. A Hrurira Kft. aztán a pénzt továbbadta a cégcsoport többi tagjának, abból egy sor befektetést – ingatlanprojekteket – finanszíroztak. Innen nézve azonban a kisbefektetők igazán dühösek lehetnek.

A cég állítása szerint azért van probléma, mert sok kisbefektető az elmúlt napokban visszaváltotta a kötvényét, ami kezelhetetlenné tette a helyzetet a cég számára. A jegybank azonban ennél sokkal súlyosabb gyanút fogalmazott meg: 60 milliárd forintos kötvény mellett volt még úgy 150 milliárd forintos kötvénye a cégnek, amelyet jegybanki engedély nélkül, fiktív módon bocsátott ki.

A hvg.hu-hoz az elmúlt napokban olyan hírek jutottak el, hogy a kötvénykibocsátások időzítése más nehézségre is utal. Az elmúlt időszakban többször volt, hogy akkor bocsátott ki újabb kötvényt – a jegybank által amúgy jóváhagyott 50, majd pár hónapja épp a Matolcsy-féle jegybanki vezetés jóváhagyásával 20 milliárddal megtoldott keretösszegen belül – a cég, hogy a pénzszerző akcióit nem sokkal az esedékes kamatfizetések, törlesztések előtt hajtotta végre. Másképpen: újabb és újabb hitelfelvétellel teremtették elő az adósságból esedékes rész visszafizetését. A cég pedig nagyon vonzó ajánlattal állt a befektetők elé: viszonylag magas hozamot ígért a pénz kölcsönadásáért cserébe.

De nem csak a kötvénykibocsátást rendező tagvállalatnál lehet baj. A jegybank állítása szerint a brókerháznál, a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt.-nél is talált szabálytalanságot az MNB, ezért részben visszavonta a brókercég engedélyét.

A foci és az ingatlanbiznisz

Tarsoly, ki tudja, miért, lehetőséget látott a magyar fociban, illetve a focihoz kötődő ingatlanberuházásokban. Ő – közvetlenül, illetve az érdekeltségébe tartozó cégeken keresztül – a Győri ETO FC és az ETO Park tulajdonosa, és tagja a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségének is.

Csányi Sándor és Tarsoly Csaba egy MLSZ eseményen.
©

A győri focistadiont a mellette levő 17 hektáros területtel, és az akkor csőd szélére került győri fociklubot 2001-ben – a Rábától – vásárolta meg a Quaestor-cégcsoport, ahogyan azt saját honlapjukon is hirdetik. Akkor sajtóhírek szerint – amelyet azóta nem cáfolt senki – az adásvétel nem volt mindennapi. A Rába nem készpénzt kapott, hanem a Quaestor saját részvényeivel fizetett, 3,5-szeres áron számították be az akkor 100 milliót érő Quaestor-részvénycsomagot. Emellett pedig 300 milliót érő reklámszerződést kötött a két fél.

A klub adósságát eltüntették, a stadiont kicsinosították. Bár Tarsolyék öntötték a pénzt a focicsapatba, ám sokáig kevés sikerrel tették ezt, aztán 2012-2013-as idényben bajnok lett a csapat, tavaly pedig második.

Sokkal több pénzt emésztett fel – és aligha termelte vissza a beleöntött milliárdokat – a focistadion újjáépítése és az ETO Park felhúzása. Konzervatív becslés szerint is legalább 20, de akár 30 milliárd forintba is belekerülhetett az egész projekt, sőt ennél is magasabb összeg is kering, a focistadion, focipályák, edzőközpont pedig nem nagy bevételt generáló épületek. Épült kereskedelmi-szórakoztató központ, illetve egy hotel is, de az ezekből származó bevétel aligha képes ellensúlyozni az egész gigantikus ingatlanprojekt költségeit.

Az állam segítségére már korábban is apellált Tarsoly. Az MSZP-kormány alatt 17 milliárd forint kölcsönt kapott az állami tulajdonban levő Magyar Fejlesztési Banktól, az ügyletet aztán a 2010-es kormányváltás után helyzetbe kerülő új MFB-vezetés rossznak tartotta, kiemelve, hogy a kivitelező és a beruházó nagyjából ugyanaz a cégcsoport volt, és bár feljelentést is tett az MFB, mégsem lett semmi érdemi következménye az ügynek.

Cikk megosztása
Címkék