Lényegében zöld lámpát adott az Alkotmánybíróság az állami földek kiárusításának. Ellenzéki képviselők több ponton megtámadták és az árveréseket lehetővé tevő szabályok megsemmisítését kérték, de az alkotmánybírók december 14-i hétfői ülésükön csak egy, nem éppen a legfontosabb ponton adtak igazat a panaszkodóknak.

Az alkotmánybírósági határozat szerint a testület megsemmisítette azt a kormányrendelkezést, amely lehetővé tette volna, hogy az állam a földvásárlástól eltérő célokra - így akár stadionépítésre, részvényvásárlásra, egyéb ingatlan megszerzésére - is felhasználhassa az árveréseken beszedett bevételeket. Ezután csak földvásárlásra költheti a befolyó 300 milliárd forintra saccolt összeget.

Leállíthatták volna a földek szétosztogatását

Ehhez képest az indítvány alapján bőven lettek volna még megsemmisíteni való rendelkezések, és az Ab ezen a ponton leállíthatta volna a földárveréseket. Az alkotmánybírók több ülésen tárgyalták a kifogásokat, de csak ez a szimbolikus határozat lett az eredmény, amellyel aligha okoz komoly problémát a kormánynak.

Ellenzéki tüntetés Mezőhegyesen a helyi földárverés miatt.

MTI / Rosta Tibor

Az elmúlt hónapokban nagy botrányt kavart földárverések miatt jobbikos, MSZP-s és LMP-s képviselők közösen fordultak az Alkotmánybírósághoz. Az árveréseket a kabinet egy kormányhatározatban és egy kormányrendeletben tette lehetővé, és az ellenzéki képviselők az ezekbe írt rendelkezések megsemmisítését kérték. Ha az alkotmánybírók melléjük álltak volna, a földprogram leáll.

Ugyanis a képviselők indítványa szerint a kormányhatározatban és a kormányrendeletben a kormány olyan rendelkezéseket alkotott, amiket csak törvénybe írhatott volna, és részben éppen emiatt a rendelkezések szerintük törvény- és alaptörvény-ellenesek is.

Mi a gond?

A magyar társadalmat hivatalosan és nyilvánosan kirabolja az állami apparátus, fogalmazott nemrég a beszántott Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetője egy tipikus liciten:

A kormány november közepén kezdte meg és év végéig lezavarná az állami termőföldek kiárusítását. Hatalmas területen ad túl, a teljes hazai termőföldállomány közel tíz százaléka, mintegy 380 ezer hektár kerül kalapács alá. Több mint 51 ezer darab földrészletről van szó. A földek tulajdoni lapjára az adásvétel után 20 éves elidegenítési tilalmat jegyeznek be, és csak a törvényes örökös tulajdonába kerülhet majd át a termőföld. Ezzel zárnák ki a spekulánsokat, úgymond.

A probléma: ez lényegében a trafikmutyihoz mérhető osztogatás, és azok, akiknek kedvezni akarnak a kormánypártok (gyakorlatilag a földbérleti pályázatok kormánypártokhoz közel álló kedvezményezettjei), végleg ráteszik a kezüket a megszerzett földekre. Erről a holdudvarról már többször írtunk, településnyi területeket osztott ki így kedvenc oligarcháinak a kormányzat.

A Magyar Fejlesztési Bank kedvezményes, 1,95 százalékos kamatozású hitellel is rásegített a földszerzésre, már 300 milliárdnál tart a keret. Az eredeti, 150 milliárdos összeg már november végére kimerült.

A földeket gyakran egyszemélyes „liciteken” szerzik meg, pár perces vagy akár másodperces eljárásokban, és a licitek mögött megvan az elvárt vevőkör, ennyi már biztosra vehető.

Egy cég, ami Orbán Viktor jó barátjához, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesterhez köthető, pár hete egyedül licitálva szerzett bő 100 millió forintért egy szántót a Fejér megyei földpályázatokon. Egy Orbán Viktor feleségének felcsúti földjeit is művelő másik családnak jutott egy másik terület. A felcsúti polgármester, a családtagjai és a cége több mint 1300 hektár föld bérleti jogát nyerték el a második Orbán-kormány idején. A Hír Tv-nek azt mondta, megbízottján keresztül továbbra is nagy tételben licitál majd az árveréseken. Ő maga nem vesz részt, "a jogászok megoldják a licitet", neki így egyszerűbb.

De tovább bővül és bővülhet az L. Simon család földbirtoka is.

A kormányfő kegyeiből kiesett Simicska Lajos földjeit viszont egy osztrák-magyar kettős állampolgár is megszerezhette, pedig a kormány azt hangoztatja, hogy külföldiek ne vehessenek földet Magyarországon. Meg kell hagyni, a vásárló törve, de beszél magyarul.

A földekért zajló versengés valóságos földháborút szül számos településen. Az ellenzék több helyen tüntet, amikor licit van, de az osztogatásnál is riasztóbb, hogy gyakran csak néhány ember lézeng a demonstrációkon.

Ha a cikket érdekesnek találta, kövesse a gazdasági rovat Facebook-oldalát!