szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Tizenhat civil szervezet 94 oldalon tette közzé konkrét és számszerűsített javaslatait a 2017-es költségvetési tervezettel kapcsolatban. A Civilek a költségvetésről projektet a Költségvetési Felelősségi Intézet fogja össze, amely a számítások lektorának szerepét is ellátta. A két általunk legfontosabbnak tartott területet közelebbről is megnéztük.

Az Országgyűlés Költségvetési Bizottsága ugyan idén először meghallgatta a civil javaslatokat, azonban semmi jele annak, hogy a képviselők bármelyik ajánlást is megfogadnák. A javaslatok olyan kulcsterületeket érintenek, mint a közfoglalkoztatás, a gyermekétkeztetés és családtámogatások, a sérült gyermekek ápolása, az oktatás, a lakhatás, a nemek közötti egyenlőség, a közegészségügy, valamint a környezetvédelem. Az oktatásra és a foglalkoztatásra vonatkozó ajánlásokat megfogalmazó szakértőkkel beszélgettünk.

Csak a közmunka

A Magyar Szegénységellenes Hálózat és az Esély Labor Egyesület szakértői elsősorban a Nemzeti Foglalkoztatási Alap forrásainak tervezett elosztását vizsgálták. Ebbe az alapba mintegy 500 milliárd forintot fizetnek be a munkavállalók és munkaadók, és a célja az lenne, hogy a foglalkoztatási mutatókat javítsa. “Mára hiába is vált általánossá a munkaerőhiány, a kormány mégis a közmunkára költené ennek a forrásnak a túlnyomó részét ahelyett, hogy piaci munkához segítené az érintetteket. Az erre szánt 326 milliárd forintból nem kellene 220 ezer közmunkást foglalkoztatni” – mondja Kulinyi Márton, az Esély Labor Egyesület elnöke. “A kormányzati kommunikáció fennen hirdeti, hogy vége a gazdasági válságnak. Ezt mi el is hiszünk, de akkor mi szükség van továbbra is fenntartani a tömeges közmunkát, amit válságkezelő eszközként vezettek be?” – teszi fel a kérdést.

A munkavállalók évente 166 milliárdot fizetnek, hogy munkahelyük elvesztése esetén legyen átmenetileg megélhetésük. Ugyanakkor a kormány ennek az adóbevételnek még harmadát sem fordítja erre a célra. „Duplájára, legalább 6 hónapra kell emelni az álláskeresési járadék idejét” – mondják.

Munkáltatói részről még aránytalanabbnak tűnik a helyzet. A munkáltatói befizetések elviekben azt szolgálnák, hogy a lehetséges munkaadók könnyebben találjanak alkalmas munkaerőt. Erre 278 milliárd forintot fizetnek be, aminek viszont csupán 13%-át szánná a kormány aktív munkaerő-piaci eszközökre. A civilek szerint a munkaerőpiac fejlesztésére szánt forrásokat a szociális célú közmunka helyett arra kéne fordítani, amire azok valók. Javaslatuk alapján a közmunkára szánt keret felét fokozatosan át kell vezetni a munkaerő térbeli és szellemi mobilitásának segítésére, vállalkozói bértámogatásra, közvetítő, segítő infrastruktúra finanszírozására, hogy az érintetteket vissza lehessen vezetni a piaci alapú foglalkoztatásba.

©

Oktatás: Látszólag forrásnövelés

A költségvetésben az oktatás területén sem minden az, aminek elsőre látszik. „Ha a 2017-re szóló tervezetet összevetjük a 2016-os évre szóló tervezettel, már-már azt hihetnénk, hogy a kormány igazat mond, amikor az oktatásra szánt források növeléséről beszél. Állításuk szerint 83 milliárd forinttal növelik ugyanis a területre szánt összeget” – mondta el kérdésünkre Nahalka István oktatáskutató. „Azonban ezekből a számokból nem látszik, hogy a kormány évek óta következetesen alultervezi az oktatás költségeit, és folyamatosan év közben csoportosít át 100 milliárd körüli összeget. Így tette ezt idén is, tehát a valós 2016-számhoz képest jövőre 30 milliárddal kevesebbet szán a kormány oktatásra” – folytatja.

Könnyen lehet, hogy ennél még rosszabb a helyzet. A Klik nemrég nagy hirtelenséggel bejelentett átalakításával és a teljes államosítás végrehajtásával ugyanis egyáltalán nem számolt a kormány a jövő évi tervekben. Márpedig az irányítói, fenntartói rendszer változtatásainak költségei áthúzódnak 2017-re. Ebben az esetben újabb átcsoportosítás várható, ami tovább növeli a bizonytalanságot.

Még ha valós növekedést is jelentene a kormány által beígért 83 milliárd forint, az oktatásra szánt kiadások terén akkor sem lenne okunk büszkeségre. A szféra költségvetési kiadásainak GDP-hez viszonyított aránya még mindig nagyon alacsony, hiszen a 2003. évi 6%-hoz közeli érték 2013-ra 4% körülire csökkent, és jelentős mértékben azóta sem nőtt. Ahogy azt az ábra is mutatja, Magyarország nem áll jól e tekintetben az európai országok rangsorában.

Az európai országok oktatási költségvetési kiadásai a GDP százalékában (2013.), Eurostat

©

Bár az Országgyűlés Költségvetési Bizottsága májusban formálisan meghallgatta a civilek ajánlásait, aligha valószínű, hogy bármelyik észrevételüket  az Országgyűlés a költségvetés elfogadásáig érdemben megfontolná.