Orbán Viktor elfelejtette, hogy rendeletben kellett volna gondoskodnia a csaló brókerek vagyonának biztonságba helyezéséről. Az eredmény már látszik: szerteszét folyik a pénz.
Másfél év telt el azóta, hogy az Orbán-kormány a látszatpolitizálás jegyében két nap alatt elfogadtatta a törvényt a százmilliárdok eltűnéséért felelős brókerek pellengérre állításáról, mégsem született meg az a rendelet, amely meghatározná, mi a feladatuk a fellelhető vagyon őrzésére kirendelt zárgondnokoknak. A Buda-Cash cégcsoport egyes tagjainál még a zár alá vétel is elmaradt, pedig ahhoz új törvényre sem lett volna szükség.
A csőd először csak a Buda-Cash Brókerházat érintette, annak indult el a felszámolási eljárása, és az abban érdekelt tulajdonosokat vonták büntetőeljárás alá, köztük az alapító Pintér Zoltánt, valamint Tölgyesi Pétert, Gyarmati Jánost és Varga Pétert. Ha figyelembe vesszük, hogy csupán a négy legfőbb vezető kezében több tucat társaságot magába foglaló cégbirodalom épült ki az elmúlt évtizedekben, valóban nem lehet egyszerű a nyomozó hatóságok és a bíróság dolga. A csoport második legfontosabb vállalkozása a Buda-Cash Vagyonkezelő volt, tulajdonosai között éppúgy megtalálhatók Pintérék, mint a felszámolásra ítélt Brókerháznál, mégsem vonták egyetlen részvényét sem bűnügyi zárlat alá. Sőt a társaság azóta is élénk tevékenységet folytat, közgyűléseket tart, részvényesként más cégek közgyűlésein vesz részt, szavaz, nevet és székhelyet változtat. Joggal teszi mindezt – mondják a jogászok, mert még ha zár alatt lennének is az üzletrészei, a tulajdonosok akkor is működtethetnék, hasznot hajthatnának vele, osztalékot fizethetnének maguknak. Csupán egyet nem tehetnének: nem rendelkezhetnének a tulajdonjoggal, vagyis nem értékesíthetnék részesedésüket.
Ennek megfelelően a Buda-Cash Vagyonkezelő, amely január vége óta 4B Vagyonkezelőként működik, teszi a dolgát. Miközben a károsultak az elmúlt másfél évben folyamatosan információhiánnyal küzdöttek, és csaknem egy éven át abban sem lehettek biztosak, hogy megvan-e a Buda-Cashnél elhelyezett értékpapírjuk, addig az ügy vádlottjai a vagyonkezelőn keresztül első kézből kapnak tájékoztatást a felszámolás állásáról. A Buda-Cash Brókerháznak legutóbb júliusban volt olyan közgyűlése, amelyen részvényesként a 4B Vagyonkezelő képviselője, Novák Mária is ott volt, és a nyilvános, ámde szűkszavú jegyzőkönyvből egyértelműen kiderül, hogy a felszámolóbiztos ismertette – a vádlottak képviselőjeként is jelen lévő – Novákkal az addig történteket.
A vagyonkezelő az elmúlt másfél évben aktívan részt vett annak a cégnek, az Opimusnak a működésében, amelynél nagyjából egy évvel ezelőtt tulajdonosként is megjelentek fideszesek, köztük a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc intézője, Csík Zoltán. A Buda-Cash birodalmában az Opimus az egyetlen olyan társaság, amelynek érdemi és működő vagyona van, például egy salgótarjáni kályhagyár. Az Opimus Nyrt. leányvállalata, az Opimus Press a napokban jókora médiabirodalmat vásárolt fel, és ezt ugyancsak Mészáros Lőrinchez kötik. Kérdés, hogy Mészárosék megjelenhettek-e az Opimusban a csalással és sikkasztással vádolt brókerek közreműködése nélkül. Tény, hogy a Buda-Cash (majd 4B) Vagyonkezelő, amelyben tehát a vádlottak is részvényesek, időközben megvált Opimus-részvénycsomagjának egy részétől. A vagyonkezelő 2014 áprilisában még 15,93 százalékban volt az Opimus tulajdonosa. Bő egy év múlva, 2015 májusában – jóval a Buda-Cash-botrány kipattanása után – már nem szerepelt az 5 százaléknál nagyobb részesedésű Opimus-tulajdonosok listáján, de még a legutóbbi Opimus-közgyűlésen is volt szavazati joga. Novák valamivel több mint 2 százaléknyi részvényt mutatott fel, és a többiekkel teljes összhangban megszavazta, hogy az igazgatóság tagja legyen Mátrai Gábor, a Mészáros család médiaszakértő üzlettársa.
Közben homályos hátterű offshore-cégek is megjelentek az Opimus háza táján. Ezek közül a TAC Investment Ltd. korábban biztosan a brókerekhez kötődött, hiszen a Seychelle-szigeteki vállalat már 2010-ben is tulajdonosa volt a Cet Asset Kft.-nek, amelynek székhelye megegyezett a Buda-Cashével, és amelynek ügyvezetője a brókercég pénzügyi vezetője volt. A TAC Investment az elmúlt hónapokban megszavazta azokat a döntéseket, amelyek az új, fideszes hátterű cégvezetők és tulajdonosok érdekeit szolgálták. Lehet, hogy még mindig a brókerekhez kötődik, de akkor is azt teszi már, ami Mészároséknak kedvez. Ha viszont már túladtak az offshore cégen, akkor kérdés, hogy a nyomozó hatóságok vagy a bíróság figyeli-e, mit csináltak a befolyt vételárral a brókerek.
A Buda-Cash-cégháló egyes vagyonelemei a Matolcsy-unokatestvér irányába is elszivároghattak. Korábban a brókerház volt az Access befektetési jegyek vezető forgalmazója, az Access Befektetési Alapkezelőnek pedig tavaly októberig tulajdonosa volt Hudek Csaba, aki még a brókerek embereként került az Opimus élére. A forgalmazói jogosultságot azonban idén januártól Szemerey Tamás pénzintézete, a Növekedési Hitel Bank kapta meg. Az Access Befektetési Alapkezelő tulajdonosa pedig már az a Hauser Zoltán, aki Szemerey várbéli luxushotel-építésében is szerepel: ő a telektulajdonos cég alapítója.
Különös szál a Buda-Cash-cégek szövevényében, hogy közülük tucatnyi az elmúlt másfél évben számlavezető bankot váltott: a B3 Takarékhoz pártolt. A B3 Takarék – amellett hogy a takarékszövetkezeti rendszer átszabásában gyakorlatilag a kormány támogatója volt akár Spéder Zoltán mellett, akár a kegyvesztett Spéder ellenében – idén tavasszal több mint 1,2 milliárd forint hitelt nyújtott Mészáros Lőrincnek és feleségének.
A brókerbotrány négy fővádlottja mellett a hatóságok mások felelősségét egyelőre nem firtatják. Elképzelhető, hogy a többi vezetőnek nem volt önálló döntési jogköre, mindenesetre úgy tűnik, szakmai megítélésükön nem esett csorba. Szitás Attila például a LinkedInen is hirdeti, hogy 1998-tól hét éven át a Buda-Cash Brókerháznál dolgozott. Először pénzügyi vezető volt, majd vezető stratéga; e pozícióból éppen a botrány kipattanása előtti pillanatban, 2015 januárjában távozott. Mi több, egészen idén februárig vezette azt a céget, a Cet Assetet, amelynek az obskúrus TAC Investment a tulajdonosa. Miközben a hazai közéletben csak találgatni lehet, kit fed az offshore cégbejegyzés, az ismeretlen tulajdonosok közreműködésével pedig gyökeresen átszabják a magyar médiapiacot, Szitás idén februárban gondolt egyet, és munkahelyet váltott. Felállt a Cet Assettől, és ügyvezetője lett a GB & Partners Vagyonkezelőnek. Ez a cég azért került az érdeklődés középpontjába, mert 16 milliárd forintot nyert az Eximbanktól, hogy a pénzből kockázatitőke-alapot működtessen. A GB & Partners tulajdonosa Gubicza Ágoston, Rogán Antal első feleségének a férje. Az Eximbank vezérigazgató-helyettese, Puskás András pedig Rogán helyettese volt a politikus belvárosi polgármestersége idején.
| Helyreigazítás |
Cikkünk megjelenése után Szitás Attila megkereste szerkesztőségünket, és arról tájékoztatott minket, hogy az írásban megjelentekkel ellentétben, nem volt pénzügyi vezetője a Buda-Cash Zrt.-nek, 1998 és 2010 között a cégnek értékesítési és kereskedési igazgatója, majd külső szakértőként tanácsadója volt, és semmilyen minőségében nem vett részt a pénzügyek irányításában. Jelenleg pedig GB & Partners Kockázati Tőkealap-Kezelő Zrt. pénzügyi igazgatója, és sem most, sem korábban nem volt annak ügyvezetője. |
Rogán volt az egyik benyújtója annak a bizonyos törvényjavaslatnak, amely a brókervagyon biztonságba helyezését célozta meg. Ám hiába határozták el, hogy zárgondnokok működnek majd közre a felügyelet alá vont brókercégnél, a szükséges kormányrendelet nem készült el. A HVG úgy tudja, hogy néhány zárgondnokot kineveztek ugyan, például ingatlanok vagy értékpapírok védelmében, ám miután nem tisztázták a feladatkörüket, jószerével csak magánszorgalomból ténykednek. Amikor viszont a hatóságok gazdasági társasághoz akartak zárgondnokot kinevezni, a tulajdonosok megfellebbezték azt, és a bíróság a tulajdonosoknak adott igazat. Így lassan kezdenek más értelmet nyerni azok a szavak, amelyeket a törvényjavaslat parlamenti vitájában a fideszes Tuzson Bence elméletileg a károsultak érdekében mondott: „azt a kérdést kell mindenképpen megoldanunk, hogy megtaláljuk, hol van a pénz”.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
