Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A Balkánnal kapcsolatos konferenciák egyik kedves színfoltja talán hamarosan eltűnik. Eddig ugyanis, ha nemzetközi konferenciákon valaki Macedóniaként nevezte meg Macedóniát, azonnal szólásra jelentkezett valaki a hallgatóság köréből, bemutatkozott, közölte, hogy a görög követségről érkezett, és kérte, hogy Macedóniát a továbbiakban nevezzék FYROM-nak, mert egyelőre az a hivatalos neve. A FYROM a Former Yugoslav Republic of Macedonia rövidítése, azaz a Macedón Volt Jugoszláv Köztársaság.
A lelkiismeretes követségi beosztottak persze csak Athén hivatalos politikáját képviselték, okvetetlenkedésük a konferenciákon csak a jéghegy csúcsa volt. Konkrétan a görög vétó miatt nem tagja Macedónia a NATO-nak, és konkrétan a görög vétó miatt nem kezdődhettek meg a hivatalos csatlakozási tárgyalások Macedónia és az EU között. A görögöket sérti a Macedónia megnevezés, mert számukra Macedónia Görögország északi területének a neve, az ugyanezt a nevet használó szomszédos, független állam szerintük veszélyezteti Görögország integritását. Az Észak-Görögoszágban élő görögöknek ráadásul erős makedón identitásuk is van.
Huszonkét év diplomáciai csatározás után azonban egy ENSZ közvetítéssel létrehozott brüsszeli tárgyaláson megszületni látszik a kompromisszumos megoldás. Bár hivatalosan csak jövő tavasszal fogják bejelenteni, úgy tűnik, megvan Macedónia új, hivatalos elnevezése.
Új-Macedónia.
A tavaszi mozgalmas kormányváltás után felálló új, baloldali macedón kormány egyik prioritása volt az országot hátráltató névvita minél gyorsabb lezárása. Zoran Zaev új miniszterelnök már akkor jelezte, hogy hajlandóak lesznek a korábbinál kompromisszumkészebbek lenni. A három év pauza után felújított tárgyalási körben, mint azt a Greek Reporter újságírója tudni véli, Görögország elfogadja az Új-Macedónia megnevezést, a nemzetközi diplomácia pedig az ENSZ-től az EU-ig, a NATO-tól az EBESZ-ig nagy megkönnyebbülésében egy másodperc alatt fog zöld utat adni a két állam közös döntésének.
Az elmúlt 22 év tárgyalásain mindenféle név felmerült már, de mindegyik elfogadhatatlannak minősült. A macedónok ragaszkodtak ahhoz, hogy a macedón szó szerepeljen az állam nevében, így a Szkopjei Köztársaság vagy a Vardari Köztársaság (az ország fővárosa illetve legnagyobb folyója alapján) eleve megbuktak. A Szláv-Macedónia megnevezés az országban élő 25-30 százaléknyi albán kisebbség számára nem volt elfogadható, az Észak-Macedóniát viszont Bulgária vétózta meg, mert Észak-Macedónia szerintük Dél-Nyugat Bulgáriát jelenti.
A mostani megállapodás igazi áttörés. A görög vétó várható megszűnésével Macedónia, pontosabban Új-Macedónia már 2018-ban NATO-tag lehet, és elkezdődhet az ország hivatalos EU-csatlakozási folyamata is, bár ezt a folyamatot egyelőre még Bulgária is ellenzi. Ám nemcsak a görög-macedón, de a bolgár-macedón kapcsolatok is látványosan javulnak, a nyár végén Történelmi Barátság Szerződést írtak alá a két állam között, néhány hete pedig egy közös kormányülésen megállapodtak a két ország mobilszolgáltatói közötti roamingdíj jelentős csökkentéséről.
| Kik a macedónok és kik a makedónok? |
Ellentétben a szláv nyelvekkel (ide értve a macedónt is) vagy a nemzetközi diplomáciában használt angollal, a magyar nyelv megkülönbözteti a makedónokat és a macedónokat. A makedónok Nagy Sándor történelmi Makedóniájának egykori lakói, illetve a mai Görögország északi, Makedónia nevű tartományában élnek, míg a macedónok szlávok, akik a 20-ik századi balkáni háborúk lezárásával, Jugoszláviában jutottak először saját (tag)államhoz, majd Jugoszlávia szétválása után, 1991-ben saját független államhoz. |
