szerző:
Szlavkovits Rita
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Másodfokon két év felfüggesztett fogházat kapott a csanádpalotai gazda, akit még öt évvel ezelőtt jelentettek fel azzal, hogy embereket rabszolgaként dolgoztat. A per kimenetele ellenére a sértettek többsége ma is a most elítélt férfi tanyáján él. Más ügyek is azt mutatják, hogy ezek az emberek kényszerhelyzetükből nemigen tudnak kilépni, ezért a hasonló esetek eleve nagyon ritkán jutnak el a bíróságig.

Jobban jártam volna, ha szétverem a fejüket

– állapította meg hangosan a gazda, akinek éppen a jogerős ítélet meghozatala után magyarázta el az ügyvédje, hogy lényegében mit is jelent számára a bíróság döntése. A mondatokat nem nekünk szánta az idős férfi, de szavaiból áradt az értetlenség, ő ugyanis úgy fogta fel, hogy csak azért ítélték el, mert embereket dolgoztatott.

Az ügy kirobbanásakor a kényszermunka büntethetősége még új dolog volt, 2013. július 1-én került bele a Büntető Törvénykönyvbe. A csanádpalotai tanyára pedig 11 nap múlva, 2013. július 11-én vonult ki a rendőrség, mert bejelentés kapott arról, hogy ott rabszolgaként dolgoztatnak többeket. Értelemszerűen az eljárásban csak ezt a 11 napot vizsgálhatták, az új törvényhely alapján az annak hatályba lépése előtt cselekedetek nem büntethetők. A rendőrök öt embert találtak az állattartótelepen, borzalmas körülmények között. (A rendőrség fotóit itt nézheti meg.) Első fokon a Makói Járásbíróságon tárgyalták az ügyet, tavaly nyáron 1 év felfüggesztett fogházra ítélték a majdnem 70 éves gazdálkodót. Most a másodfokon eljáró Szegedi Törvényszék a büntetést 2 évre súlyosbította, de a szabadságvesztés felfüggesztésén nem változtatott.

©

Máshol rosszabb volt, így visszamentek

„Többen a mai napig ott dolgoznak”

– próbálta alátámasztani a gazda ügyvédje azt, hogy védence semmiféle erőszakot nem alkalmazott a munkások visszatartására vagy a munka elvégzésére. Dávidházi Richárd azt is felhozta, hogy a Btk. kényszermunkára vonatkozó passzusai a tényállás megállapításakor a kiszolgáltatott helyzet kihasználását, a fenyegetést, vagy erőszakkal való munkavégzésre kényszerítést említik, ám az ügyvéd szerint kényszeríteni csak erőszak alkalmazásával lehet, itt azonban ilyenről nem volt szó, „a sértettek kiszolgáltatottságuk nem róható fel a vádlottnak”.

Ezt az érvelést a másodfokú bíróság nem fogadta el, miután az elsőfokú eljárásban megdöbbentő részleteket meséltek el a sértettek tanúként. 

„Elszöktem, mert egy ismerősöm mondta, hogy van munka” – mondta akkoriban egyikük, aki akkor már évek óta a csanádpalotai gazdánál dolgozott, és akkor is nála maradt, amikor vádlott lett. A bíró a gazdát meg is kérte, hogy hagyja el a termet a vallomás idejére, mert attól tartott, jelenléte - a továbbra is fennálló függő viszony miatt - visszatarthatja a tanút az őszinte beszédtől. A sovány és ijedt férfiból még így is mondatonként kellett kihúzni a vallomást.

Kiderült, hogy korábban még a Dunántúlon is dolgozott, családjával már régóta nincs kapcsolata, ott is munkásszállón lakott. Évek óta lakott és dolgozott a csanádpalotai gazdánál, sorstársaival bérüket nem kapták kézhez, mindig a gazda felesége vitte őket vásárolni, azt vettek, amit a gazdaasszony jónak látott. Naponta kaptak élelmet, igaz, időnként penészes volt a kenyér, vagy büdös a hús. A kapu nem volt bezárva, lényegében el is mehettek volna, de nem tették. Amikor egy jobb munkáról beszélt egy ismerőse, akkor elment, de nem szólt a gazdának, mert attól tartott, hogy az dühös lesz. Aztán kiderült, hogy a batidai gazdánál még rosszabbak voltak a körülmények, így pár hónappal később visszatért Csanádpalotára. Azóta is ott dolgozik, és ezen minden jel szerint a gazda mostani jogerős elmarasztalása sem változtat.

©

Gyakori, de ritkán lesz jogeset

A csanádpalotai eset nem egyedi, Délkelet-Magyarországon több hasonlóval is találkoztunk már, bár rendőrségi, pláne bírósági eljárásig ritkán jutnak ezek az ügyek. Hiába kényszerülnek alárendeltségben élni, többnyire maguk a szenvedő alanyok is jobbnak látják, hogy elhallgassák a körülményeiket, mert úgy gondolják, hogy nincs kiút, másutt még rosszabb is lehet. Arról pedig végképp nincs még fogalmuk sem, hogy a Munka Törvénykönyve szerint napi hány órát lehet dolgozni, mennyi pihenőt kellene biztosítani, illetve mennyi a minimálbér.

„Itt minden rendben van”

– ezzel fogadott például még évekkel ezelőtt egy szőregi házban egy asszony. Egészen másképp vélekedett erről egyik lakótársa, egy fiatal, hathónapos terhes nő, aki Kolozsvárról jött Magyarországra dolgozni, de megelégelte, hogy nem kapott fizetséget munkájáért, ahogy öccse sem. A "Kádár-kocka" házban, amelyet munkaadójuk bocsátott rendelkezésükre, mintegy tizenöten zsúfolódtak össze, a szobákban az ágyaktól lépni sem lehetett. A kolozsvári nő feljelentést is tett a rendőrségen, de eljárás végül nem lett ebből, a testvérpár emberbaráti segítséggel végül hazautazhatott Erdélybe.

©

Három alföldi megye törvényszékeinél érdeklődtünk, és megerősítették sejtésünket: alig találkoztak még kényszermunka ügyében indított büntetőeljárással. Bács-Kiskun és Békés megyében egy esetben sem indult ilyen.

Az eddig ismert legsúlyosabb ügy

Csongrád megyében jogerős ítéletig a fent ismertetett eljárás jutott, első fokú ítéletig már több ügy is illetve egy másik, a sokkal nagyobb visszhangot kapott "gádorosi csicskáztatás" ügye, 12 vádlottal. Utóbbiban tavaly ősszel a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság hozott elsőfokú ítéletet: az elsőrendű vádlottat személyi szabadság megsértése, zsarolás és hatósági eljárás akadályozása miatt nyolc év börtönbüntetéssel sújtotta. Négy másik vádlottra ugyanezért hat év négy hónap és hat év tíz hónap közötti börtönt szabott ki. A többi vádlottat - köztük két ügyvédet - rövidebb börtönbüntetésre, felfüggesztett szabadságvesztésre, illetve közérdekű munkára ítélték. A kiszolgáltatott emberek kifosztására szakosodott csapatot még 2008-ban jelentették fel, de csak 2012-ben emeltek vádat ellenük, egészen addig félelemben tudták tartani a sértetteket, hogy ne valljanak ellenük. Azóta, mint kiderült, kilenc áldozatnak összesen csaknem 45 millió forint kárt okoztak azzal, hogy nem fizettek nekik a munkáért, és még a nyugdíjukat, egyéb járandóságaikat is elvették tőlük.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!