"Végtelenül sajnálatosnak tartom, amikor egy magát „jogvédő” szervezetnek nevező társaság nem tud különbséget tenni a büntető- és a polgári jog között" - írta a hvg.hu-hoz eljuttatott közleményében Sándor Zsuzsa, az OIT szóvivője. A közlemény szerint az Alkotmánybírósági határozat ugyanis, amire nyilatkozatukban is hivatkoznak, és amelyből idéznek, a Btk. (vagyis Büntető Törvénykönyv) 232. §-át helyezte hatályon kívül és ennek kapcsán fejtette ki a TASZ által idézett álláspontját.

"A nyilatkozatból kitűnően a jogvédők nyilván a jogi nonszensz kategóriájába sorolják a Pp-nek (Polgári Perrendtartás) a jelenleg is hatályban lévő 342.§ (1). bekezdését is, amely sajtóhelyreigazítás kezdeményezésére jogosítja fel az érintett személyen kívül az illetékes minisztert is akkor, ha a valótlan tartalmú közlemény a közérdeket sérti" - teszi hozzá a szóvivő. Sándor szerint az OIT nem mondott mást, nem mondott többet, mint azt, hogy ha az illetékes minisztert megilleti egy ilyen jog, akkor miért ne illethetné ugyanez meg az OIT elnökét is.

"Talán nem fölösleges felhívnom a tisztelt jogvédők figyelmét arra sem, hogy személyiségi jogi pert nem csak az érintett bíró, hanem az érintett bíróság is indíthat, mert személyiségi jogi védelemre a jogi személyek is igényt tarthatnak. Miért lenne jogi nonszensz az, hogy ha nem egyetlen bíróságot, hanem „a bíróságot”, mint a harmadik hatalmi ágat sértik meg személyiségi jogaiban, akkor az OIT elnöke felléphessen ennek védelmében?" - fogalmaz a közlemény írója.

"Azt is végtelenül sajnálom, ha egy jogvédő szervezet a vélemény-nyilvánítás szabadságát csak úgy tudja elképzelni, hogy az egyúttal mások személyiségi jogait, becsületét, emberi méltóságát sérti. Úgy gondolom, a becsület, az emberi méltóság tiszteletben tartása senkit nem gátol meg abban, hogy jogos, vagy jogosnak vélt kritikáját kifejthesse" - írja közleményében a szóvivő.

"Ami pedig a titkolózva kihirdetett ítéleteket illeti, örülnék, ha a TASZ – jogi szakértői segítségével – kidolgozná és feltárná azokat az ellentmondásokat, amelyek az államtitokról szóló rendelkezések és a Büntető eljárási törvény ítélethirdetésre vonatkozó rendelkezései között feszülnek" - fejezi be az OIT közleménye.