A Harvardon végzett matematikus az ’50-es évek és a korai ’60-as évek amerikai egyetemi életének volt kiemelkedő sztárja az egy szál zongorán előadott gyilkos humorú kupléival.
97 éves korában, szombaton meghalt Tom Lehrer, aki zenei sikereinek csúcsán hátat fordított a rivaldafénynek és inkább életét a tudománynak szentelte.
Lehrer az ’50-es években szerzett magának hírnevet a kegyetlen humorú kupléival, amelyekben a korszak hidegháborús hisztériáján épp úgy tudott mulatni, mint a begyöpösödött társadalmi konvenciókon.
Az egyik jellegzetes dala volt például a We Will All Go Together When We Go (Amikor elmegyünk, együtt megyünk), ami akár a Dr. Strangelove betétdala is lehetett volna, hiszen egy kifejezetten vidám és könnyed hangulatú dalban Lehrer arról énekelt, hogy ha a fejünkre dobott atombomba velünk együtt viszi a barátainkat és a szomszédainkat is, akkor senki nem marad hátra gyászolni.
Külön dalt szentelt a náci rakétaprogram atyjának, Wernher von Braunnak is, aki a második világháború rettegett V-típusú német rakétái után az amerikaiak holdraszállási projektjének is meghatározó figurája lett.
Persze Lehrer nem csak politikai témákról énekelt, dalaiban volt szó a tavaszi napsütésben, parkban üldögélve galambmérgezésől, a kisvárosi közösségek olyan értékes tagjairól, mint a jó öreg kábítószernepper, valamint a mazochizmus tangóba öntéséről is.
Minden bizonnyal ő volt a legjobban meglepve, amikor kiderült, hogy ezek a dalai nagy sikert arattak és a lemezei több százezer példányban keltek el. Ugyanakkor megvolt benne a lelki erő ahhoz is, hogy mindennek hátat fordítson és életét inkább eredeti hivatásának, a matematikának szentelje. Igaz, már a zenei pályafutásában is megfigyelhető a matek, hiszen írt ő dalt Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij orosz matematikusról, meg a deriválásról is.
A visszavonulását élete folyamán többféleképpen is indokolta, ezek közül a legerősebb talán az volt, amikor kijelentette, hogy a politikai szatíra akkor szűnt meg, amikor Henry Kissinger megkapta a béke Nobel-díjat. Innentől kezdve Tom Lehrer lényegében a tudománynak élt és a Harvardon, valamint az M.I.T-n, valmaint a Kaliforniai Egyetemen oktatott. Még a 80-as évek elején arról beszélt egy interjúban, hogy addig szeretné megtartani a Massachusetts-i otthonát, amíg teljesen el nem zselésedik az agya, utána természetesen végképp átköltözik Kaliforniába.
„Én itt már minden »hülyére« szavaztam. Értelmes, világlátott, anyagilag stabil helyzetben lévő embernek szerintem tilos politikai párt közelébe mennie itthon” – mondja a magyar „orr”. HVG-portré.
Dopeman a „Jó arcok”-at, Kocsis Máté a „Zebra” nevű kört vezeti. Na de melyik kört vezetheti Schmidt Mária?
Nem kell már tartós tejet venni, jön a világháború, kivéve Magyarországon – üzeni Orbán. Megnéztük, mi igaz az állításaiból.
Kellemes zenei aláfestés jellemzi, egy mosolygó pap is felbukkan benne.
