A Sipos Anett által írt „A Hild-ház nem bontható” című cikkel kapcsolatban felmerült észrevételeimet szeretném megosztani Önökkel, illetve a hvg.hu olvasóival. Többször tisztázott tények ellenére folyamatosan csúsztatott információk jelennek meg az Önök portálján. Mindezek az esetek többségében egyoldalúan, csak az egyik fél meghallgatásával, amelyek a terézvárosi Önkormányzatot és ezzel együtt személyemet negatív fényben tüntetik fel.

A sajtóban tévesen megjelent információk által kialakult helyzet tisztázása érdekében szerveztem a cikk megjelenésének napján egy kötetlen beszélgetéssel egybekötött sajtóreggelit a média munkatársai számára, ahol minden Terézvárossal kapcsolatos ügyre kitérhettek az újságírók, minden felmerülő kérdésre válaszoltam. Többek között napirendre került a Király utca 40 ügye is.

Erre az eseményre természetesen meghívtam a hvg.hu munkatársát, a VI. kerület ügyeivel gyakran foglalkozó Sipos Anettet is, azonban sajnos - több újságíróval ellentétben - ezen a beszélgetésen ő nem jelent meg. Mindez azért sajnálatos, mert a terézvárosi ügyekben így továbbra is csúsztatott, néhány esetben hamis információk kerülnek napvilágra az általam is kedvelt és olvasott hvg.hu-n.

A cikkben olyan információk is megjelentek, amelyek nemcsak hamisak, hanem egyben felháborítóak és már-már a direkt sértegetés határát is súrolják. Holott az érintett témában már többször tisztázva lett néhány dolog. Ugyan a cikk végén az olvasható, hogy annak megjelenése napján (délután!) szerettek volna megkérdezni, azonban, mint azt sajtófőnököm is megírta, csak másnap állt módomban válaszolni. Mindez meg is történt, utólag tudtam meg, már feleslegesen, a cikk már megjelent addigra. Ha e kérést a kolléganő a délelőtt folyamán tolmácsolja felénk, feltehetőleg már délután tudtam volna válaszolni feltett kérdéseire.

Mint Terézváros polgármestere kijelentem, felvetéseinknek és döntéseinknek minden esetben a szakmaiság az alapja. Engem, illetve a képviselőtestületet a VI. kerület polgárai választottak meg, nem egy utca lakosai, nem más kerületek, városok polgárai. Nekünk saját választóink, azaz a teljes kerületi lakosság érdekeit kell képviselnünk, természetesen figyelembe véve a mindenkire vonatkozó szabályozásokat.

A Fővárosi Bíróság januári ítéletében a KÖH-vel kapcsolatban kifejtette: „Nem adta indokát annak sem, hogy noha 2001-ben, az érintett területre vonatkozó KSZT elfogadásakor az abban foglaltakra észrevételt nem tett, a jelen ügyben a bontási engedély kiadásához mégsem járult hozzá. A szakhatósági állásfoglalásokból nem derül ki, mi az oka annak, hogy a szakhatóság álláspontja e kérdésben éppen a korábbi ellenkezőjére változott meg.”

Az ítéletben továbbá a következő is szerepelt: „ A felperes által hivatkozott eseti döntéssel összefüggésben megjegyzi a bíróság, hogy az annak alapjául szolgáló üggyel ellentétben a jelen esetben a KÖH nem építésügyi hatóságként, hanem szakhatóságként járt el, amit a Kötv.63.§ (4) bekezdésének b) pontja és a 40. §-a alapoz meg. A tárgyi épület ugyanis a Kötv. 40.§ szerint műemléki környezetnek minősül, amire a 43.§. (3) bekezdése alkalmazandó.”

Szintén ezen bírósági ítélet alapján a Király u. 40. sz. alatti épület bontási engedélyezési eljárása újrakezdődött, megnyitva a lehetőséget a korábbi elképzelések (Szépkorúak Háza) megvalósítása előtt, ezzel szolgálva a kerület érintett lakosainak érdekeit.

Hiszen a 30 éve aládúcolt, rossz állapotú épület bontásának megakadályozása nemcsak az épület teljes tönkremenetelével, végső soron összeomlásával járhat, valamint jelenlegi állapotában az újjáépített Király utca visszataszító pontja, amely a környék lakóinak lakókörnyezetét és életminőségét is jelentősen rontja, rontotta, hanem külön kiemelendő, hogy egy időseket segítő kerületi központ létrehozásával a terézvárosi lakosság közel egyharmadát szolgálhatnánk.

Jelen pillanatban ezen törekvésünket akadályozzák hamis indokokkal. Ugyanis a bontást megakadályozó demonstrálók által terjesztett hírek alaptalanok, azaz a Király u. 40. alatti ingatlan sosem volt védetté nyilvánítva.

Továbbá az utóbbi két évben az örökségvédelem szimbólumává vált Hild-házat nem Hild József, hanem a Hild Tervező Iroda tervezte, azonban az elmúlt évtizedekben már többször átépítették, hozzáépítettek, azaz a bontás nem a ház eredeti állapotát érintette; valamint az ingatlan nem az úgynevezett zsidó negyed része, hiszen az a Király utca másik oldalától kezdődik.

Ami a megjelent írásban még rendkívül felháborított, az a kerületünk nyugdíjasait magába foglaló Szépkorúak Klubjának és Schmuck Andor alapította Szépkorúak Társaságának összemosása volt.

A több mint három éve sikeresen működő Szépkorúak Klubja kezdeményezésemre alakult meg, egy olyan programként, ahol a méltatlanul elhanyagolt nyugdíjasok kerülnek előtérbe, megsegítésre. A születésekor egyedülálló kezdeményezés csak és kizárólag Terézvároshoz köthető, hiszen annak csak az válhat – igaz, automatikusan - tagjává, aki a VI. kerületben állandó lakcímmel rendelkezik, valamint betöltötte 60. életévét.

A tagok egy bankkártyához hasonló plasztikkártya tulajdonosai, amelynek kettős szerepe van. Egyrészt ezzel látogathatják ingyenesen a Terézvárosi Önkormányzat által kimondottan számukra rendezett zenés-szórakoztató műsorokat, másrészt létrejött egy elfogadóhely-rendszer, ahol e kártya segítségével kedvezményesen vásárolhatnak, vehetnek igénybe szolgáltatásokat Budapesten és országszerte. Mint polgármester az előbbiekben említett rendezvényeken szoktam részt venni, teszem mindezt büszkén még egyszer kihangsúlyozva a kezdeményezés egyediségét, sikerét, tagjainak elégedettségét és elismeréseit.

Azaz újfent és egyértelműen kijelentem: a Szépkorúak Klubját nem Schmuck Andor alapította, sőt, az jóval hamarabb létrejött (még 2003-ban), mint a Schmuck nevével fémjelzett Szépkorúak Társasága. Azaz a Szépkorúak Klubja sehogy nem kötődik a Szépkorúak Társaságához, annak nem szervezete. Tehát a két dolognak sem jogilag, sem formailag, sem tartalmilag semmi köze egymáshoz! Idáig sosem keverték össze a két kezdeményezést.

Mindezek alapján, úgy vélem, a megjelent írás nem etikus, nem a hvg.hu internetes portálhoz méltó. Arról már nem is írok, hogy a Terézvároshoz köthető sikertörténetek (például pont az említett Szépkorúak Klubja, köztisztasági programunk, Kormányzati Negyed, stb.) sajnálatomra alig kapnak helyet.

Mindezek ellenére továbbra is olvasójuk maradok, további működésükhöz sok sikert kívánok!

Budapest, 2007. március 22.

Tisztelettel:

Verók István

Terézváros polgármestere