Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Két héttel ezelőtt mutatta be Brüsszelben az Európai Bizottság a javaslatát, amely a a dohánytermékek adóztatásáról szóló uniós irányelv korszerűsítését célozza. Jelenleg az uniós országokban a cigarettákra alkalmazott teljes jövedékiadó-kulcsnak legalább 90 eurónak kell lennie 1000 cigarettánként.
A gyakorlatban a több tagállamban ténylegesen alkalmazott átlagos jövedékiadó-kulcs majdnem kétszerese a minimumnak. Magyarországon ebben az évben a cigarettára vonatkozó adómérték 32 300 forint/ezer darab és a kiskereskedelmi eladási ár 24 százaléka, de legalább 45 200 forint/ezer darab, a szivarra, a szivarkára vonatkozóan pedig a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 5230 forint/ezer darab. A módosított irányelv szerint
az új minimumadó 1000 cigarettánként 215 euró lesz, ami a súlyozott kiskereskedelmi átlagos eladási ár 63 százalékát teszi ki.
A gyakorlatban az uniós minimumkulcsot az egyes tagállamok gazdasági helyzetéhez igazítanák, az általános árszintek alapján. Például egy olyan tagállamban, ahol 110 az árindex, 222 euró lenne 1000 cigarettánként az új uniós minimummérték, amelyet ennek a tagállamnak be kell tartania. A jelenlegi helyzethez hasonlóan minden tagállam maga dönthetne a saját mértékéről, feltéve, hogy a minimummértéket betartják. Mindez azt jelenti, hogy
a jelenlegi magyar jövedéki adószintet közel a duplájára kell emelni, a jelenlegi 110 euróról 215 euróra.
Ezt azonban lefelé módosítja a vásárlóerő-paritás, Magyarország az uniós átlag 77 százalékán áll. Ez azt jelenti, hogy 60-70 százalékos emelkedés várható a cigaretták esetében. Az új szabályozást 2028-tól kell bevezetni, de a kormányok négyéves átmeneti időszakot kapnak az alkalmazásra.
Az Európai Bizottság indokolása szerint sürgősen szükség van a minimális uniós adókulcsok növelésére annak érdekében, hogy azok összhangban legyenek az európai rákellenes terv 2040-re kitűzött céljával, amely szerint dohánymentes Európát kell létrehozni, ahol a lakosság kevesebb mint 5 százaléka dohányzik – a jelenlegi arány az EU-ban még mindig 24 százalék. A statisztikák szerint csak az EU-ban a dohányzás évente közel 700 ezer halálesetért felelős, a dohányosok mintegy 50 százaléka idő előtt hal meg.
Arra is hivatkozik a Bizottság, hogy jelenleg nem hatékony a dohányellátási lánc ellenőrzése. Összességében az illegális dohánygyártás és -kereskedelem felelős azért, hogy az EU évente 13 milliárd euró adóbevételtől esik el.
Az aktualizált minimum-adómértékek a becslések szerint évente 15 milliárd euró további adóbevételt generálnak az egész EU-ban. Emellett a becslések szerint 6 milliárd eurót takarítanak meg az egészségügyi költségek terén, és további megtakarításokat fognak elérni az EU-ban a tiltott dohánygyártás által okozott adócsalás csökkentése révén. Az érdekképviseletek nincsenek elragadtatva az ötlettől.
A Tobacco Europe képviselői jelezték, hogy az Európai Bizottság nem veszi figyelembe foglalkoztatási és gazdasági hatásaikat, nem konzultáltak velük megfelelően, és panaszt tettek az európai ombudsmannál a transzparencia hiánya miatt – írta közleményében az egyik legnagyobb érdekképviseleti tömörülés.
A cigarettához képest a vágott dohányra vonatkozó adóemelés még jelentősebb: 60 euróról szintén 215 euró/kilogrammra növelnék.
A szivarok és szivarkák jövedéki adója pedig több mint ezer százalékkal nőne: 12 euróról 143 euróra.
A vízipipadohányra kilogrammonként 107 eurós adót javasolnak, míg a nikotinpárnák esetében 143 eurót.
Egy másik civil szervezet az extrém adóemelés és a feketegazdaság növekedése miatt aggódik. Az Európai Adófizetők Szövetsége (TAE) mély aggodalmát fejezte ki a tervezett adóemelés hatása miatt: különösen a szivarokra és cigarillókra javasolt akár 1100 százalékos növekedés veszélyezteti az európai szektort, serkenti a feketegazdaságot, és hosszú távon csökkentheti az adóbevételeket – fogalmazott a TAE.
Az új rendelkezés kitér az olyan alternatív dohánytermékekre, mint az e-cigaretták és a hevített dohány. Ezek esetében ugyanakkor kisebb adóemeléssel számolnak, amely függeni fog a nikotintartalomtól is.
Érdekesség, hogy a svéd snus továbbra sem tartozik az irányelv hatálya alá,
amint azt Svédország uniós csatlakozási szerződése kimondja. A dohánygyártók érdekképviseleti szervezete (European Cigar Manufacturers Association – ECMA) igazgatója, Paul Varakas szerint a javaslat mélyen eltér a valós piaci helyzettől: az akár 1100 százalékos adóemelést elsősorban niche termékekre alkalmazza, és teljesen figyelmen kívül hagyja a kis- és középvállalkozások pozícióját. Ez szerinte
felelőtlen, és ellentétes az EU által hangoztatott szabályozási terhek csökkentésének céljával.
Az irányelvet még meg kell tárgyalnia és el kell fogadnia az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak is.
Nyitókép: Wikimedia/Susanne Nilsson
