Tóth Mihály büntetőjogász szerint elfogadható és szakszerűtlen, átgondolatlan elemeket egyaránt tartalmaz a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítására irányuló, kormánypárti képviselők által a napokban benyújtott javaslat, amelyben a „középmértékes” büntetések visszaállítása, a „három csapás”, a tanárok fokozott büntetőjogi védelme és a kommunizmus bűneinek nyilvános tagadására vonatkozó szankcionálás is szerepel.
|
|
A szakember szólt arról is, hogy ez a rendelkezés nagyon csekély elkövetői kört érinthet, tavaly augusztus és december között például mindössze öt visszaeső erőszakos bűnöző személye vált ismertté.
A büntetőjogász szerint a pedagógusok fokozott büntetőjogi védelme kifejezhet, közvetíthet a társadalom számára egyfajta értékítéletet, ám szakmai, kodifikációs megfontolásokból kifogásolható.
A pedagógusokat ugyanis ez a rendelkezés kiemeli a közfeladatot ellátó személyek 12 különböző csoportból álló halmazából, és súlyosabban rendeli büntetni a sérelmükre elkövetett erőszakos bűncselekményeket, mint akár a hivatalos személyek sérelmére elkövetetteket.
Mint mondta, önmagában ez a rendelkezés nem feltétlenül eredményezhet szigorúbb gyakorlatot sem. A felemelt büntetési tételek ugyanis továbbra is lehetővé teszik a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését. Egyébként pedig szigorúbb büntetések a jelenlegi keretek között is kiszabhatóak lennének.
Általában a módosítás szigorító tendenciájával kapcsolatban Tóth Mihály arra hívta fel a figyelmet, hogy az ismertté vált erőszakos bűncselekmények száma Magyarországon évek óta mérséklődik, illetve stagnál. Az emberöléseké például folyamatosan, évi 4-5 százalékkal csökken, ugyanez elmondható a testi sértésekről is. A rablások száma sem emelkedik, és általában a közrend, s a köznyugalom elleni bűncselekmények száma sem változik.


Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#5)
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#5)












T.Lajos!
Emlékezeted megcsal a New Yorki példával kapcsolatban, amikor ezt írod:
„ahhoz, hogy a bűnözés érdemben csökkenjen, ezeket a társadalmi okokat kell orvosolni, lásd pl new york esetét.”
Ezzel kapcsolatban egy nagyon jó cikk jelent meg a HVG 2009. nov. 9. számában és éppen ellenkezőjét bizonyítja annak, amit te állítasz.
New Yorkban a híres Rudy Giuliani polgármesternek és rendőrfőnökének Brattonnak rövid idő alatt hatalmas javulást sikerült elérni az előzőleg hosszan regnáló liberális városvezetéshez képest.
A liberálisok is a környezet fontosságáról beszéltek, de ez alatt ök az alapvető társadalmi tényezőket értették: a bűnözés, mint mondták, a társadalmi igazságtalanság, a strukturális gazdasági egyenlőtlenség, a munkanélküliség, a rasszizmus, több évtizednyi intézményi és szociális elhanyagoltság eredménye; ezért, ha meg akarjuk állítani a bűnözést, nagy és hősies lépések megtételére van szükség.
Ehhez képest Brattonék, akik ugyan nem oldották meg az előző liberális városvezetés által alapvetőnek képzelt problémákat, viszonylag egyszerű eszközökkel, a „betört ablak” és a „zéro tolerancia” elvére támaszkodva viszonylag rövid idő alatt hatalmas eredményeket értek el.
Nem lenne szégyen tanulni tőlük, ahelyett, hogy megpróbálnánk újra feltalálni a spanyolviaszkot.