Betelepülési stop: nem kapkodnak Navracsics törvénye után az önkormányzatok
Egyelőre nincs jele annak, hogy önkormányzatok sora készülne mielőbb bevetni az új „fegyvert”, amellyel fékezhetik a lakosságszámuk növekedését.
Egy hónappal ezelőtt, június 11-én jelentette be Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, hogy leváltja Kamarás Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) vezérigazgatóját, s helyére a Betonút Zrt. és a Keler Zrt. volt vezérigazgatóját, Horváth Gergelyt nevezi ki. A vezetőcsere várható volt, hiszen a kormányváltás óta minden állami szervnél hónapok óta a személyi változásokról folytak a találgatások.
Ennek fényében elgondolkodtató, hogy a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) éppen a Kamarás-Horváth váltás előtt 48 órával jutott hozzá egy majdnem félmilliárd forintot érő XII. kerületi, Budakeszi út 32. szám alatti állami tulajdonú villához, bár a tárgyalások már korábban elkezdődtek. A közalapítvány és az MNV illetékesei június 9-én írták alá a szerződést, amelyet a vagyonkezelő szerkesztőségünk rendelkezésére bocsátott.
A dokumentum szerint a 4534 négyzetméter alapterületű, 459 millió forintra értékelt ingatlan, amely műemléknek számít, ingyenesen kerül a Mazsök tulajdonába. Mindez az „államtól átvállalt kulturális, szociális és hitéleti célra történő felhasználása érdekében történik”. Mindazonáltal ha a közalapítvány öt éven belül értékesíti a villát, akkor a bevétel felét köteles befizetni a központi költségvetésbe. Ennek a néhány esztendőnek az eltelte után azonban a Mazsököt már nem terheli ilyen fizetési kötelezettség. Minderről, és arról, hogy mire fordítanák az ingatlant, megkérdeztük a Mazsök kuratóriumának elnökét, Zoltai Gusztávot, de egyelőre nem kaptunk választ tőle.
Stiller Ákos
A Mazsököt a Magyar Köztársaság kormánya hozta létre a párizsi békediktátumban foglalt nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítésére. Azzal a céllal, hogy azon zsidó származású magyar állampolgárok, akik a náci intézkedések és a holokauszt elszenvedői voltak, újjászervezhessék vallási, kulturális, oktatási rendszerüket, személyes szociális helyzetüket javíthassák az erre fordított javakból.
A közalapítvány életében nem ez volt az egyetlen vihart kavart ügy. Tavaly például mintegy tízmillió forintos végkielégítést adott távozó titkárának. A szervezet vezetése ráadásul milliós prémiumokat is kiosztott magának egy sikeresen lebonyolított, több százmillió forintos ingatlaneladás után.
A szervezet működésével kapcsolatban korábban is felmerült az összeférhetetlenség gyanúja. Az Állami Számvevőszék megállapítása szerint olyan szervezeteknek adott rendszeresen támogatást, melyek vezetői a közalapítvány kuratóriumában is helyet foglaltak. Zoltai Gusztávot, aki a közalapítvány kuratóriumának társelnöke, személy szerint is vád érte, miután kiderült: a Magyarországi Zsidók Hitközségek Szövetségének ügyvezetőjeként pályázott, és nyert a 2008-ban a közalapítvány által szétosztott közel 76 millió forintból.
